SZERELMÜNK VÉGE:

Ott sétáltunk ketten bennt a parkban,

Felettünk kószált az őszi szél,

Sárgult a levél s mi nem  vettük észre,

 Hogy a természet nem sokáig él.

Nem törődtünk mi a természettel

Szívünkben lángolt a szerelem,

Megelégedtünk az életünkkel, 

Amit nem téphet senki el.

Teltek a hetek és múltak a napok

S mi sétáltunk mindig boldogan,

De jött a tél s mi észrevettük,

Hogy beszédünk már tárgytalan.

Jött a tavasz és jött a május

S sok virág nyilt a réteken,

Az erdőnek lombsátórt hozott,

Csak téged nem hozott el nekem

Én még mindig csak a tavaszt várom

S nézem a virágos réteket,

Megkérdezek minden virágot,

Melyik gyógyítja be szívemet.

.Az első kiszállás.

A pályaudvar zsufolásig telt integető emberekkel, akik kikisérték hozzátartozóikat és most búcsuzkodnak. Az állomásfőnök végignézett a szerelvény mellett, vigyázó szemét még egyszer végighordozta az álldogáló útasok közt és miután meggyöződött, hogy mindenki felszállt, jelt adott az indulásra. A  mozdony sípolt  egy rövid és egy hosszut és ismét rövidet, jelezte az állomásfőnöknek, hogy megértette a parancsot, s a népnek, hogy vigyázat,-  indulok.- A kerekek lassan ovatosan megmozdultak, vigyázva, hogy nehogy lecsusszanak a sínről, aztán felgyorsultak, hogy 80 esetleg 100 kilóméteres  óránkénti sebességgel belerohanjanak a juniusi éjszakába.

MEGSZÓLITOTT ENGEM AZ  ISTEN.

Apróka gyermekek ugrándoztunk,

Fűzfa ág lovon mig csak birta lábunk.

S ha éhesen este imátkoztunk,

Elhoztad nekünk is boldog álmunk.

Csak álmodni tudtuk azt mit mások

Bőséggel kaptak – enni inni jót.

És úgy szálltak Hozzád a fohászok,

Nekünk is rendeljél ennivalót.

Volt rokonság, gőgös úri fajta,

Kinek földjén harmadért kapáltunk

Lenézett rongyos szegénynek tarta

És mi csak lehajtott fővel jártunk.

           Utazás Maroshéviztől Marosvásárhelyig.

Az állomás épülete sötét és rendetlen. Előtte a padokon néhány ember űlt és várták a vonat érkezését. Bent a váróteremben az egyik sarokban egy csoport cigány,  cigány nyelven veszekedtek, vagy csak hangosan beszélgettek nem lehetett eldönteni. Azt hiszem ihattak is valamit, mivel túl hangosak voltak. Senki nem volt aki fegyelmezze őket. A pénztár előtt két idősebb nő és egy fiatal lány álldogált, várva, hogy nyisson a kassza és megvásárolhassák a jegyeiket.

           Utazás Maroshéviztől Marosvásárhelyig.

Az állomás épülete sötét és rendetlen. Előtte a padokon néhány ember űlt és várták a vonat érkezését. Bent a váróteremben az egyik sarokban egy csoport cigány,  cigány nyelven veszekedtek, vagy csak hangosan beszélgettek nem lehetett eldönteni. Azt hiszem ihattak is valamit, mivel túl hangosak voltak. Senki nem volt aki fegyelmezze őket. A pénztár előtt két idősebb nő és egy fiatal lány álldogált, várva, hogy nyisson a kassza és megvásárolhassák a jegyeiket.

            Én igy imádkozom.

Oh édes Istenem,mennyei jó Atyám

Könyörgök légy velem és vigyázzál reám,

Mert Rajtad kivül nincsen vigasztalóm

Te benned bizom,mert Te vagy a valóm.

Ha reggel ébredek sok nyugtalansággal

Hozzád fohásuózkodok, esdeklő imámmal.

Légy velem munkémban, adjál jó eredményt

Könyörgök jó Atyám,és kérlek szeress még.

Ne nézd bűnnel terhelt szennyes életemet

Ne nézd a hibámat, enyhitsd a vétkemet,

Mert ha bűneimet itélni akarod,

Akkor tudom régen lesújt a haragod.