2. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.

3. És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

4. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

5. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,

6. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

7. Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.

8. A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.

9. Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:

10. De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.

11. Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.

12. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.

13. Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

XXI. századi KARÁCSONYI szeretethimnusz (A fenti,1Kor 13. mai változata)

Ha a házamat, lakásomat csillogó fűzérekkel díszítem is, de a lelkem nem öltöztetem ünneplőbe, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező...

Ha hetekig járom a boltokat, és mindenféle ajándékot megvásárolok is, hogy eleget tegyek szokásoknak, nem vagyok más, csak anyagbeszerző...

Ha sokféle tárgyat ajándékozok is, de nem érdekel ki, minek örül igazán, csak letudtam egy feladatot...

Ha a konyhában fáradozom és ünnepi ételeket készítek és szépen megterítek is, de nem látom őszinte örömmel, szívesen a vendégeket, nem vagyok egyéb, mint felszolgáló...

Ha szegényekért segédkezem, közben karácsonyi éneket zengek és sokat adományozok is, de senki magánya nem érint meg a lelkem, nem tudom mi az ÜNNEP.

Ha karácsonyfát állítok, tucatnyi ünnepségen veszek rész majd templomba is megyek, de Jézus nem él a szívemben, csak valahol leszek, Vele mégsem...

Ha sokat dolgozom, jól keresek, hét nyelven beszélek is, de nem tudok támogató, elismerő, szívbéli figyelmet adni másoknak, szegényebb vagyok a szegényeknél...

A szeretet félbeszakítja önnön dolgát, hogy: mást meghallgasson, a gyermeket megsimogassa, a házastársat megcsókolja, a barátot megölelje, a kiszolgáltatott állatot, növényt gondozza.
A szeretet akkor is türelmes, ha a világ a "gyorsan-sokat" szakadékába rohan is.
A szeretet nem irigykedik látszatokra és nem is akar megfelelni ezeknek.
A szeretet nem viseli terhesen az ünnepet, hanem örvend az isteni kapcsolat közvetleségének...

A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől viszont is kap, mert önzetlen...
A szeretet megengedi a másiknak, hogy az másként legyen más, mert elfogadó...
A szeretet nem szab feltételeket, mert nem akarnok és személyválogató...
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet tudja, hogy ez olykor nehéz, ezért "nap - mint NAP" hálás imáiban, ha kap próbatételeihez elég erőt.

A szeretet soha el nem múlik, ajándéka örökre megmarad a szívek mélyén, nem úgy, mint a márkák és trendek felszínei...
- a szeretet szeret! - amely ismeri és használja is kifejező nyelveit, pl. az odaadó figyelmet, az érdemi reakciót, a minőségi időt, az önzetlen szívességet, a gyengéd érintést, a pozitív megerősítést, a kellemes meglepetéseket, a másik testi, lelki, szellemi fejlődésének támogatását...