A különösen fényes csillagok irányfényként szolgálnak a közeli galaxisok távolságának meghatározásakor.Ezek az ún. cefeidák,vátozócsillagok,amelyek fényessége periodikusan változik.A csillagászok  meg tudják mérni,mennyi idő alatt csökken egy cefeida maximális fénnyesége a minimumra,majd ragyog fel újra a maximumra.Ezt az időtartamot hívják periódusnak.Mivel a fényesebb cefeidák ritkábban "villodznak",mint a halványabbak,egy cefeida periodusának meghatározásából következtetni lehet valódi fényességére.Ha például egy változócsillag periodusa 2 hét,a csillagászok ebből az adatból meg tudják mondani,hogy az égitest 4000-szer fényesebb a Napnál.A távoli galaxisok változócsillagainak látszolagos halványosságát vizsgálva kideríthető,milyen messze van tőlünk a galaxis.