A közeli csillagok

Mivel a csillagok több milliószor messzebb vannak bolygónktól,mint a Nap,a csillagászoknak más eszközökhöz kell folyamodniuk,ha magakarják határozni a távolságukat.A legfontosabb a parallaxis módszere,amelynek során megmérik a csillag két pont közötti látszolagos szögét,és azt a Föld pályájához viszonyitják.Az eljárás egyszerű kísérlettel illusztrálható.Tartsuk magunk elé egyik ujjunkat,majd csukjuk be egyik szemünket,s figyejük meg,hol helyeszkedik el ujjunk a háttérhez képest.Most csukjuk be a szemünket,és nyissuk ki a másikat.Úgy látszik,mintha az ujjunk elmozdult volna:minél közelebb tartjuk magunk elé,látszolagos elmozdulása annál nagyobb.

A csillagászatban az ujj az a közeli csillag,amelynek a távolságát meg akarjuk tudni.A csillagász a Föld keringési pályán két különböző pozicióból figyeli meg a kérdéses csilag helyzetét a nagyon távoli égitestekhez képest.A csillag e két pozició közti látszolagos elmozdulásának szögét (parallaxis-szöget) megmérve és a Föld pályájának átmérőjét ismerve a csillagász ki tudja számitani a távolságot.

A parallaxis-szöget ívmásodpecekben mérik.Egy ívmásodperc egy égi fok 1/3600-ad része,vagy a Hold látszólagos méretének durván 1/2000-e.Egy csillag távolsága - fényévekben kifejezve - 3.26 osztva a parallaxis szöggel.Az eredményt parszekben adják meg,amely 1 ívmásodpercnyi parallaxisnak vagy 3.26 fényévnek megfelelő távolságegység.E módszerrel a csillagászok  sok száz közeli csillag távolságát meghatározták már.A Naphoz legközelebbi csillag,a Proxima Centauri pl. 4.22 fényévre - 1.3 parszekre - van,az éjszakai égbolt legfényesebb csillagának, a Szíriusznak a távolsága pedig 8.6 fényév,azaz 2.64 parszek.