Holdunk a Földhöz legközelebbi égitest a világegyetemben,átlagosan 384400 km-re jár tőlünk.Távolsága kismértékben változó,mert tojásforma (elliptikus) pályát ír le a föld körül.

Amikor az Apolló űrhajosai 1969 és 1972 között a Holdon jártak,kis fényvisszaverő műszereket hagytak a helyszinen,hasonlókat,mint az autók hátulján a levő macskaszem.A csillagászok a földi laboratóriumból igen erős lézersugarat bocsátanak rájuk,s mintegy 2 és fél másodpercel később,amint a fénynyaláb visszatér a Földre,teleszkópjaik halvány villanást fognak fel.Ezután megszorozzák a fény sebességével azt az időt,mialatt a fénynyaláb megtette oda-vissza utat a Föld és a Hold között,majd a kapott értéket felezik,s így hozzájutnak a Hold Földtől való távolságához.A lézersugárral szerzett távolságadatok néhány centiméter pontosságúak.A folyamatosan végzett mérésekből a tudósok kiderítették,hogy a Hold ma kb. 30cm-rel messzebb van bolygónktól,mint amikor az Apolló űrhjósai ott jártak.

A Hold és a Föld azért távolodik egymástól,mert a földi árapályjelenség során a dagályhullámok vándorlásakor fellépő dagálysúrlódás fokozatosan fékezi bolygónk forgását,ami miatt veszít energiájából.Viszont az óceánok dagályai a Holdat kissé előrelendítik pályáján,azaz kísérőnk többlet energiát kap.A Hold tehát egyre nagyobb pályát ír le,lassanként egyre messzebb kerülve a Földtől.