Mibe érdemes most fektetni pénzt? Sokszor hallani ezt a kérdést. Óvakodjunk attól, aki megmondja, mi a jó befektetés, mi a tuti biznisz. Annak meghatározásához ugyanis ismerni kell a befektetőt. Épp olyan, mintha azt kérdezné valaki: Milyen kocsit vegyek? A válasz pedig pl: vegyél Mercit, az a legjobb.
Először is (maradva az autós példánál): Mire kell a kocsi? Városi közlekedésre? Családi autózásra? Szállításra? Mennyi pénzt szánunk rá? Mennyire sürgős? Mi a fontos, a fogyasztás, teljesítmény vagy valami más?

A mostani kormány 2006-ban indította a nyugdíjelőtakarékossági-számlát (NYESZ). Nyugdíjcélú megtakarítás esetében adómentesen lehet hozzájutni a befektetéshez.

2009 őszén egyszercsak jött a hír, megszűnik a NYESZ. Akkor most támogatják a hosszútávú öngondoskodást vagy nem? Befektettem 2006-ban húsz évre előre, majd 3 év után egy tollvonással megszüntetik?

Sebaj, lesz helyette tartós befektetési számla (TBSZ), ahol majd valamilyen kedvezmény mégiscsak lesz.

Közeleg a Karácsony. Eme keresztény ünnep sokaknak csak a minél több pénzbe kerülő ajándékozást jelenti, úgymond a szeretet ünnepét. Amint azt az egyik tévécsatorna is bemutatta, a kisemberek ugyanúgy költenek, mint az előző években. Sőt, ugyanúgy hitelből. Újabb tévé, laptop, telefon, mp3-lejátszó - mintha ezek nélkül a kacatok nélkül semmit nem érne a Karácsony. Hitel nyakra-főre, mindegy, hogy elbírjuk-e a terhet majd, az most nem érdekes. Legfeljebb egy adósságrendező hitelt veszek majd fel, aztán meg sírok a kormánynak és arra szavazok, aki megoldja majd az én anyagi gondjaimat.

Ismerős a következő helyzet? Meglátjuk a kirakatban, nagyon megtetszik, azonnal megvesszük szinte bármilyen áron. Kis idő múlva (már otthon) jövünk rá, nem is olyan, mint amilyennek elképzeltük. Sőt, egyre több probléma van vele.

A banki konstrukciókkal pontosan ez a helyzet állhat elő. Megvesszük a magas hozam reményében vagy a jól hangzó kamatok miatt, és különben is azt mondták az ügyfélszolgálaton, hogy ezzel járunk a legjobban. Majd jön a feketeleves.

A kedvezmény sokszor csak egy kezdeti periódusra szól (legyen szó akár hitelről, akár befektetésről, akár a kettő kombinációjáról).

Az Államadósság-kezelő Központ idén (május 18-tól) új konstrukcióval, inflációkövető kötvénnyel rukkolt elő. A Prémium Magyar Államkötvény évenként egyszer változó, az előző időszak inflációjával azonos mértékű kamatot és kamatprémiumot fizet. Előbbi (kamatbázis) 2010 január 25-éig 3,5%, utóbbi (kamatprémium) jelenleg 6%,vagyis most 9,5% az éves kamat. Biztonságos eszköz infláció ellen. 

Létezik hozamgarancia is, ám ez valamilyen más termék megvásárlásához kötött.

Egy nem reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek nagyrésze nem bízik az állami gondviselésben a jövőt tekintve. Vagyis hosszú távon az államkötvények hozama nem nagy durranás, a ma fizetett nyugdíj 10, 20, 30 év múlva hideg vízre sem lesz elég. Szükség van tehát valamiféle egyéni spórolásra, öngondoskodásra.

Utóbbit az állam támogatja is meg nem is. 2006-ban bevezették a nyugdíj-előtakarékossági számlát, 2009 őszén be akarták szüntetni. Végül maradt, a tartós befektetési számlával, ami 5 éves befektetés után biztosít kamatadó-mentességet, 3 év után 10 % adót kell csak fizetnünk.

Véget ért-e a válság vagy még csak most kezdődik, netán benne vagyunk a kellős közepében?

Nem ért véget. A hatásait még érzi a gazdaság: magas munkanélküliség (jövőre az Ecostat egyik szakértője szerint az idei harmadik negyedévnél is nagyobb lesz), csökkennek a reálbárek, lassan bővül csak a gazdaság, a cégek további megszorításokra, leépítésekre készülnek.

A tőzsdéken sem egyértelmű a helyzet: a tavasszal indult hurrá-optimizmus hónapokkal ezelőtt stagnálásba, oldalazásba váltott.

Visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe azok a magánnyugdíj-pénztári tagok, akik önként vállalták a tagságot illetve akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket.

Amennyiben valaki a pénztári hozamokban bízik inkább, semmint az állami nyugdíjban, minden bizonnyal marad magán-nyugdíjpénztári tag.
Aki a magasabb állami nyugdíjban bízik, váltani fog.

Az érintettek (akik már megkapták a PSZÁF levelét ezügyben) számára döntéshozatal előtt feltétlenül ajánlott nyugdíjkalkulátor használata, akár több is.

Mi a különbség az ügynök és az alkusz között?

Az ügynök biztosítási termékeket árul. Abból ad el ügyfelének, ami van a tarsolyában, mégha nem is az ajánlott termék a legmegfelelőbb.

Az alkusz nem elad, hanem terméket vásárol biztosítóktól, méghozzá az ügyfél számára legmegfelelőbbet. Folyamatosan figyeli a teljes piacot, termékeket, tudása folyamatosan frissül. Nem utolsó sorban pedig - törvénybeli kötelezettségének eleget téve - felelősségbiztosítást köt, vagyis vállalja a felelősséget.

Határidős termék (szakszóval futures, szakzsargonban futiknak is szokták nevezni), mely a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényekből áll. Tartalmazza többek között az Egis, Magyar Telekom, MOL, OTP, Richter, Synergon vállalatok részvényeit eltérő arányban. Egy kosár, mellyel lehet kereskedni, spekulálni - akár árfolyamesésre is. Sőt, az azonnali piacon forgalmazott részvényekkel ellentétben napon túl is fel lehet venni short pozíciót. Az elnevezésben szereplő 0912 a dátumra utal, vagyis 2009 decemberében (egészen pontosan december 18-án) jár le, legkésőbb addig lehet kereskedni vele.