Visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe azok a magánnyugdíj-pénztári tagok, akik önként vállalták a tagságot illetve akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket.

Amennyiben valaki a pénztári hozamokban bízik inkább, semmint az állami nyugdíjban, minden bizonnyal marad magán-nyugdíjpénztári tag.
Aki a magasabb állami nyugdíjban bízik, váltani fog.

Az érintettek (akik már megkapták a PSZÁF levelét ezügyben) számára döntéshozatal előtt feltétlenül ajánlott nyugdíjkalkulátor használata, akár több is.

Mi a különbség az ügynök és az alkusz között?

Az ügynök biztosítási termékeket árul. Abból ad el ügyfelének, ami van a tarsolyában, mégha nem is az ajánlott termék a legmegfelelőbb.

Az alkusz nem elad, hanem terméket vásárol biztosítóktól, méghozzá az ügyfél számára legmegfelelőbbet. Folyamatosan figyeli a teljes piacot, termékeket, tudása folyamatosan frissül. Nem utolsó sorban pedig - törvénybeli kötelezettségének eleget téve - felelősségbiztosítást köt, vagyis vállalja a felelősséget.

Határidős termék (szakszóval futures, szakzsargonban futiknak is szokták nevezni), mely a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényekből áll. Tartalmazza többek között az Egis, Magyar Telekom, MOL, OTP, Richter, Synergon vállalatok részvényeit eltérő arányban. Egy kosár, mellyel lehet kereskedni, spekulálni - akár árfolyamesésre is. Sőt, az azonnali piacon forgalmazott részvényekkel ellentétben napon túl is fel lehet venni short pozíciót. Az elnevezésben szereplő 0912 a dátumra utal, vagyis 2009 decemberében (egészen pontosan december 18-án) jár le, legkésőbb addig lehet kereskedni vele.

Tőkeáttételről akkor beszélünk, amikor saját tőkénk többszörösét kockáztatjuk befektetési hitelből. Tízszeres tőkeáttétel esetében tízszer annyi pénzt forgatunk a piacon, mint amennyivel valójában rendelkezünk. Ha 1 millió forintunk van, melynek tízszereséből ABC részvényt vásárolunk. 3 százalékos árfolyamemelkedés esetében (ami történhet akár 1 napon belül is) 10 x 3, azaz 30 százalék hasznot vághatunk zsebre. Ugyanilyen mértékű árfolyamesésnél saját tőkénk 30 százalékát bukjuk el.

A tőzsdén az azonnali piacon a részvények adásvétele a szerződés megkötésekor történik, vagyis azonnal, pillanatok alatt. Pl: ABC részvényt adunk el 1000 forintért. Megbízásunk bekerül egy ún. ajánlati könyvbe, és a lehető legrövidebb időn belül teljesül. A vevővel nem találkozunk, nem tudjuk nevét sem, lehet, hogy egy másik földrészről kereskedik - ahogyan mi is adhatunk megbízást amerikai vagy éppen ázsiai piacokon.

A határidős piacon az adásvétel a szerződéskötéshez képest egy későbbi meghatározott időpontra szól.

A részvényárfolyamok vagy emelkednek, vagy esnek, vagy nem változik értékük. Ha részvényt vásárolunk, abban bízunk, hogy a jövőben emelkedik az árfolyam. Ilyenkor ún. LONG pozícióban vagyunk. Megvesszük 100 forintért, eladjuk 110-ért (ha jól spekuláltunk).

Ha viszont árfolyamesésre számítunk, felvehetünk ún. SHORT pozíciót. Ebben az esetben eladunk részvényt vagy más, a tőzsdén forgalmazott terméket úgy, hogy az valójában nincs is a birtokunkban. Miként lehet ez??

A kamatot biztosan megkapjuk. Mindig pozitív.

A hozam lehet negatív is! A múltbeli hozam nem garancia a jövőre nézve. Távol-Keleti részvényalapok produkáltak pár hónap alatt 60 százalék hozamot is, ezt követően azonban mély zuhanásba kezdtek. Tehát aki a csúcson vett, csúnyán megégethette magát. A hozam tehát NEM garantált.

A kamatot pénzintézetek évesítve közlik. 10 százalékos kamat egy évre szól. Ha egy hónapra fektetjük be (évi) 12 százalékra pénzünket, akkor 1 százalék lesz a kamat.

Tőkevédett garantált alapok működése: tulajdonképpen ilyet magunk is létre hozhatunk. Példánkban 1000 forintot szánunk tőkevédett, garantált alapunkba, 3 évre. Ebből 752 forintot elhelyezünk pl. (az egyszerűség kedvéért)10% kamatot hozó bankbetétbe vagy államkötvénybe. Három év múlva kamatos kamattal számolva a 752 forintunk 1001 forintot fog érni. A fennmaradó 248 forintot pedig kockázatosabb befektetésben forgatjuk (pl. részvény vagy részvényalap). Ha nyerünk rajta, akkor az a már garantált 1001 forinthoz adódik.

1000 forintot helyezünk bankbetétbe, egy évre, 10 százalékos éves kamatra. Egy év múlva ez 1100 forintot jelent. Két év múlva, az 1100 forint 10 százaléka lesz a kamat (vagyis az előző év kamata is hozzáadódik kamatozó tőkénkhez), így az eredmény 1210 forint. 5 év múltán, évente megújuló (kamatos) kamattal az összeg 1610 forint.

Íme a képlet:
Kezdőtőke x (1+kamatláb)˝n. (˝=hatvány: az ennediken, ahol az n=évek száma).

www.eurosapiens.hu

www.bankforum.hu

Tanfolyam a mindennapok pénzügyeiről

Ismerős a következő helyzet? Meglátjuk a kirakatban, nagyon megtetszik, azonnal megvesszük szinte bármilyen áron. Kis idő múlva (már otthon) jövünk rá, nem is olyan, mint amilyennek elképzeltük. Sőt, egyre több probléma van vele.

A banki konstrukciókkal pontosan ez a helyzet állhat elő. Megvesszük a magas hozam reményében vagy a jól hangzó kamatok miatt, és különben is azt mondták az ügyfélszolgálaton, hogy ezzel járunk a legjobban. Majd jön a feketeleves.

A kedvezmény sokszor csak egy kezdeti periódusra szól (legyen szó akár hitelről, akár befektetésről, akár a kettő kombinációjáról).

Mibe érdemes most fektetni pénzt? Sokszor hallani ezt a kérdést. Óvakodjunk attól, aki megmondja, mi a jó befektetés, mi a tuti biznisz. Annak meghatározásához ugyanis ismerni kell a befektetőt. Épp olyan, mintha azt kérdezné valaki: Milyen kocsit vegyek? A válasz pedig pl: vegyél Mercit, az a legjobb.
Először is (maradva az autós példánál): Mire kell a kocsi? Városi közlekedésre? Családi autózásra? Szállításra? Mennyi pénzt szánunk rá? Mennyire sürgős? Mi a fontos, a fogyasztás, teljesítmény vagy valami más?