Különböző módon viszonyulunk az ügynökökhöz. Az általános elképzelés, hogy betolakodók, akik ígyekeznek átrázni, mindent elkövetni, csakhogy eladjanak nekünk valamit - lehetőleg a számukra legnagyobb jutalékot biztosító terméket. Nem engedik, hogy nemet mondjunk és különben sem mondanak igazat, ha baj van, cserben hagynak.

Úgy gondolom, egy jó ügynök nem ilyen. Ő előbb felméri szükségleteinket, madj az összes termék közül szakmai alapon a legmegfelelőbbet ajánlja számunkra.

A New York Times interjút készített Bajnai Gordon miniszterelnökkel. A cikk magyarul az alábbi címen olvasható:

http://www.eurosapiens.hu/hirek/hir/66

www.eurosapiens.hu

A tbsz számla nyitása ma minden bankban díjmentes (a számlavezetési díj már nem). A bizonyos feltételek melletti kamat- és árfolyamnyereség-adó mentességet garantáló betétszámla nem lesz azonban mindig ingyen. Egyes bankok 2010 áprlisától, mások 2011-tól többezer forintos számlavezetési díjat fizettetnek meg a megtakarítóval.

A tbsz-en elhelyezett pénzösszeg után 3 év után 20 helyett 10 százalékos adót kell fizetni, 5 év után pedig a befektetés adómentes.

Apósom szerint a kötvénynél nincs jobb biztonság/hozam tekintetében, és bukni sem lehet rajta (apósom mindent tud mindenről :-). 

Nos, akkor minden pénzeden vegyél államkötvényt, holnap! - javasoltam. Lássuk mi történt volna, ha így is tett volna:

A hozam/árfolyam páros eleinte megtévesztő módon ingázik. Ha a kamatláb nő, az árfolyam csökken és fordítva. Nézzünk egy példát! 10 évre vásárolunk kötvényt évi 10 százalékos kamatra. 3 év múlva a piaci kamatok (pl.

Rendkívül népszerű a hozamvédett, másnéven tőkegarantált alap. Mégis, kicsit amolyan fából vaskarika konstrukció. Ugyanis ilyet bárki tud otthon magának fabrikálni, és nem kell fizetni a forgalmazónak.

Lássuk, hogyan is működik egy ilyen alap!

3 évre befektetünk 100 ezer forintot. Garantáljuk, hogy 3 év múlva ez az összeg megmarad, és reményeink szerint némi többlethozamot is produkál majd.

Tegyük fel, hogy piacra dobnak 15 százalékos kamatra, 3 évre államkötvényt.

Szép összeállításokat lehet olvasni az elmúlt évben elért hozamokról alapkezelőktől, nyugdíjpénztáraktól. A válság során mindenki megzuhant "egy kicsit", aki pl. részvénybe fektetett és nem likvidálta pozícióját időben. Aztán a tavaly tavasszal kezdődött tőzsdei szárnyalásnak köszönhetően szép eredmények jöttek annak, akik meglovagolták a ralit.

Valamit azonban érdemes fejben tartani. Ha pl. 100.000 forintból 15 százalékot veszítünk, marad 85 ezer forintunk.

Mindenki milliomos? A gazdasági válság előtt a tőkeáttételek összege világszerte annyi volt, mintha a Föld minden egyes lakosa 25 millió forinttal rendelkezne! 

Tőkeáttételről akkor beszélünk, amikor a befektető saját tőkéjének többszörösét forgatja hitelből. Például ha 1000 forintot fektetünk be, tízszeres tőkeáttétellel, akkor 9000 forint befektetési hitelt tőkénkhez csapva 10.000 forinttal szállunk be a pénzcsináláshoz. 10 százalékos hozam esetén nyereségünk 1000 forint, vagyis saját tőkénkhez képest 100%.

Nevezhetjük korrekciónak az ősz óta tartó tőzsdei lejtmenetet, hiszen most tértek vissza a részvényárak az őszi szintekhez. A legtöbb elemző szerint új csúcsokat érhetnek el az árfolyamok, de szinte mindenki tudja, hogy lufi fújódik. A bankok az államtól kapott mentőcsomagot a tőzsdére vitték. Így aztán az árak nem fundamentális (azaz valós érték) alapon emelkedtek, hanem mesterségesen fújták fel. A spekulánsok vérzsemet kapva szálltak, szállnak be a játszmába.