Árnyéktánc

Bizserge-hűs balatoni szél lengi körül házunkat, s a nyitott ajtóra vetíti a leveleket, mint lenyomatokat az öles tölgyfakorona ágain átszűrődő napsugár.

Vibrál a vidám árnyéktánc, villódzik az ablakon, majd tovasuhan tekintetünkkel, föl a magasba, a zúgó hatalmas fák lombjába. Hol itt, hol ott kandikál ki a nap, így hozza üzenetét a szél:

Az árnyék legalább olyan fontos, mint a napfény, hisz nélküle nem tudnánk méltóképpen üdvözölni csodás földi létünket.