Egy reggel a Duna partján.

Hűvös ez az augusztusi reggel. Még csöndes a Duna korzó, a megszokott zsibongás, tarka forgatag, az autók zaja messze még.

Ámulva nézem a fehér párába burkolódzó, széles folyót, s a sziget fáinak halvány körvonalait. Lassan kel fel a nap. Felszárítja a levelekről a harmatcseppeket, melyek még az éjszakai , csendes, áztató eső maradványai.

Ahogy múlik az idő, indul az élet. Megérkezik az első biciklista csapat, mely halk zizegéssel száguld el.