A fizika érettségi minden évben kemény leckét ad mindazoknak a diákoknak, akik szeretnék megvalósítani álmukat: jó jegyet kapni fizikából. Nem hiába, mert a fizika valószínűleg minden tantárgy közül a legnehezebb vizsga. De miért? Miért mondhatjuk azt, hogy a fizikából nagyon nehéz érettségizni, akár közép, akár emelt szintű vizsgán? Lehet, hogy ez a kérdés nem mindenki számára annyira nyilvánvaló, de ha belegondolunk az elejétől a végéig, könnyen beláthatjuk, hogy az a megmérettetés egyáltalán nem könnyű, ha fizikáról van szó. Lássuk miért!

Mi az oka annak, hogy a fizika érettégi nagyon nehéz?

Természetesen minden egyes érettségi tantárgy más és más. Mindegyik vizsga típusnak vannak nehézségei és vannak könnyebb részei: nem egyformák az érettségi tantárgyak. Ugyanez igaz a fizikára is. Ne felejtsük el azonban, hogy összeségében véve a fizika érettségi számít a legnehezebbnek az összes érettségi tantárgy közül. Ennek az az oka, hogy kifejezetten nehéz típusfeladatok jönnek elő a vizsgán évről évre – például megfigyelhető ez az elektrosztatika témakörben. De ugyanígy szoktak előjönni hihetetlen nehézségű feladatok hidraulikából vagy hidrosztatikából is.

Milyen témák fordulnak elő a leggyakrabban ezen a vizsgán?

A fizika középszintű érettségi vizsgán számtalan téma figyelhető meg, ami előkerül a számonkérés alkalmával. Ennek kapcsán érdemes lehet egy rövid felsorolást venni, hogy tisztán lássuk, hogy mégis mire számíthatunk pontosan.

Ohm törvénye

Ohm törvényéről bizonyára mindenki hallott már! Miképp néz ki egy egyszerű áramkör, mi az ellenállás fogalma? Miképp számítható ki egy vezeték fajlagos ellenállása? Pontosan mi határozza meg az áramerősség nagyságát, és mitől függ egy fogasztó feszültsége? Ohm törvénye tipikusan egy olyan témakör, ami bizony keményen feladja a leckét minden felvételizőnek.

Transzformátorok

A transzformátorok a legjobb energia átalakítók. Ha egyik áramkörről szeretnél a másik áramkörre energiát átvinni, akkor neked bizony transzformátorokra lesz szükséged. Az energia távközlésében is transzformátorokat használnak a legtöbb helyen – ezért is olyan elterjedtek mindenütt. Senki nem gondolná talán elsőre, hogy egy transzformátor milyen hasznos szerepet tölt be például egy mai, hagyományos számítógépben.

Newton törvényei

Newton volt az az ember, aki megalapította a modern mechanikát. Csak nézz körül otthonodban, és nézd meg az otthoni készülékeket. Gondolod, hogy a kezedben lévő összes szerkentyűt és eszközt mechanikusan modellezték és hozták létre ezeknek a törvényeknek a felhasználásával?

Pascal törvénye

Nem minden ember szereti a nyugvó folyadékokat, sem pedig az áramlókat. De nincs olyan diák, aki ne szerette volna meg Pascal törvényét eddig. Pascal törvénye az egyik legérdekesebb téma, ami mindenkinek nagyon érdekfeszítő lehet, aki a hidrosztatika témában el akar mélyedni. Talán nem is gondolnánk előre, hogy milyen hatalmas a tenger mélyén a nyomás, ami ránk nehezedik!

Hosszúság

A hossz kifejezhet egy bizonyos távolságot vagy annak meghosszabbítását. Miképp fejeznéd ki, hány méternyi utazást kellene megtenned otthon, ha az idő is fontos? Az idő és a hosszegység egyaránt fontos mennyiségek mind a fizikában, mind a matematikában.

Sebesség

Mekkora a lovaskocsi vagy busz sebessége? Azok számára, akik szeretnék megtanulni a sebesség fogalmát, pontosan tudniuk kell, hogyan kell kiszámítani a sebességet, és mitől függ a test aktuális sebessége. A sebesség fogalmát gyakran összekeverik a gyorsulás fogalmával.

Áramerősség

Az áramerősség az elektrosztatika egyik alapvető fogalma, de sokan még mindig összekeverik a hálózati feszültség fogalmával – még akkor is, ha teljesen különböző két fogalomról lehet beszélni. Ne gondoljuk azt, hogy a fizika érettségizők nem szokták ezt elrontani! Rengetegen márpedig igenis el szokták.

Térfogat

A térfogat fogalma megadja, hogy egy térben kiterjedt test pontosan mennyi helyet foglal el a térben. Habár vannak egyszerűen számítható térfogató testek, vannak olyanok is, amelyeknek a térfogatát nem könnyű meghatározni. Ez esetben a vízbe mártás egy remek ötlet lehet.

Víz

A víz az egyik legérdekesebb folyadék, mert a Földön mindhárom állapotában megtalálható. A víz fajhője rendkívül magas, és az élet egyik alapját adja, még az oxigénnél is fontosabb. A vizet gyakran használják rektorszerkezetekben.

Fajlagos ellenállás

Mit jelent az a fogalom, hogy fajlagos ellenállás? Miképp függ a fajlagos ellenállás a hőmérséklettől vagy a nyomástól? Mi a fajlagos ellenállás helyes képlete? Miképp függ a fajlagos ellenállás az ellenállástól, az áramerősségtől vagy a feszültségtől?

Idő

Az idő fogalma szorosan összefügg az úttal és a sebességgel. Ennek az az oka, hogy ezek a mennyiségek egymásból számolhatók ki viszonylag könnyedén. Annak idején azt gondolták, hogy az idő egy abszolút mennyiség és fogalom, habár ez az állítás teljesen téves.

Nyomás

A nyomás megadja, hogy egy adott felületre mekkora erőhatás hat. A nyomás mint fogalom nagyon ismert, például a búvárok merüléskor nagyobb nyomást érzékelnek a bőrükön. A nyomás minden egyes bolygón eltérő, vannak olyan bolygók, ahol nagyobb, és vannak, ahol kisebb. A vízoszlopnak is van nyomása, ahogy annak a levesnek is, amit otthon szedünk ki a tálba.

Erő

Az erő fogalmát mindenkinek ismernie kell, aki szeretne a testek erőmechanikájával megismerkednie. Mekkora erővel hat egymásra két test, ha azokat valamilyen módon egymásra helyezzük? Pontosan mekkora súrlódás lép fel kést test között, ha azok egymáshoz érnek? Az erő, mint fogalom nagyon ismert, és a mai mechanika egyik ékköve.

Helyzeti energia

Minél nagyobb egy test helyzeti energiája, annál nagyobb pusztító hatást fog végezni, amikor majd leérkezik a földre. A magasra feldobott testek nagy helyzeti energiával rendelkeznek, és ez nem is véletlen. A helyzeti energia a testek egyik legfontosabb jellemzője. 

Tömeg

Az tehetetlenség törvénye

A tehetetlenség törvénye megadja, hogy egy testre mekkora erőt kell kifejteni, hogy a mozgásállapotát meg tudja változtatni – ez pedig sokszor egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen a mozgásállapot sok mindentől függ.

Miképp tudunk hatékonyan felkészülni?

Talán te is szeretnél kiváló eredményt elérni a fizika érettségin, mondjuk 90-95%-os eredményt. Talán úgy gondolod, hogy ez nagyon könnyű feladat, azonban tévedsz. Sokat kell készülni, és ráadásul szisztemateikusan, hogy a legjobb eredményeket érhesd el. Ne röstellj beiratkozni egy kiváló felkészítő tanfolyamra vagy platformra, ahol mindent kompletten elmagyaráznak majd.

A sikeres felkészülés titka a lehető legtöbb tanulás és gyakorlás, lehetőleg pihenés nélkül. Ehhez azonban sok önfegyelemre van szükség. Hagyjuk ki minden héten ezt a tanfolyamot, és nem fogunk csalódni! Ha akarod, csoportosan készülhetsz fel, vagy regisztrálhatsz egy online előkészítő webináriumra. Így valóban remek eredményeket érhetünk el.

A fizikai érettségi kiemelkedik az összes érettség közül. Végül is a vizsgára való felkészülés speciális tudást és képzést igényel, ami természetesen nem könnyű. Számos fizikaiérettségi feladat van, amelyek természetesen nem tekinthetők tipikus feladatoknak, ezért felkészülés közben jól át kell gondolnunk a szándékainkat. Tehát ne csüggedjünk el, ha nem érünk el azonnal eredményt.

A fizika mindig is az egyik legnehezebb érettségi volt, sok-sok éve. A fizikára való felkészülés nagy kihívást jelent mindazok számára, akik tanulni és fejlődni akarnak. Az összes tantárgy közül a fizikát a legnehezebb megtanulni, mert teljesen eltérő tananyagrészekből áll.