Szeretni jó, de szeretni fáj,

Szeretni kell, mert muszáj

Emberi léted, mivoltod

Ha szeretet nincs, kioltod

A szeretet tüze parázsló

Nem kell más, csak a varázsszó

Lelked pompás bíborba öltözik

Ha a szeretettel összeköltözik

Sivár léted tápláléka

A szeretet ajándéka

Érezd hát a melegséget

Mint koldus a szegénységet

Szívből jövő szeretet

Mi nem kér, csak kényeztet

Habfürdő az életed

Ha azt így élheted

Szegény ember kinek nincs

Mert a szeretet nagy kincs

Lehet pénzed rengeteg

De szív nélkül az életed beteg

Nyisd hát ki a szíved kapuját

Rombold le a várad kőfalát

Engedd be a világ mosolyát

És érezd a rózsa illatát!