Eötvös József: A megfagyott gyermek

Ily késõ éjszaka ki jár

Ott kinn a temetõn?

Az óra már éjfélt ütött,

A föld már néma lõn.

Egy árva gyermek andalog,

Szívét bú tölti el:

Hisz az, ki õt szerette még,

Többé már fel nem kel.

Anyja sírjára ül, zokog

Az árva kis fiú:

"Anyám, ó kedves jó anyám!

Szívem beh szomorú!

Mióta eltemettek itt,

Azóta bús fiad.