LASSÚ TÁNC

    Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?
    Hallgattad,mint az esõcseppek földet érnek tompán?
    Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét,
    Nézted tovatûnõ éjben a felkelõ napfényét?
    Lassítanod kéne.
    Ne táncolj oly gyorsan.
    Az idõ rövid
    A zene elillan...

    Átrepülsz szinte minden napodon?
    S amikor kérded: "Hogy s mint?"
    Meghallod a választ?
    Mikor a nap véget ér,Te ágyadban fekszel,
    Tennivalók százai cikáznak fejedben?

Gyertya

Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit se ér.
A belén észrevenni már, hogy égett.
S én mégse dobom el mint semmiséget.
Nézem, elémbe állítom,
Majd a kezembe' forgatom.
A cirádáit, ferdeségét,
törött voltát, sok betegségét
mind tudom már, mind ismerem.
Igénytelen, értéktelen.
Szépsége, ékessége, ára
nincs semmi. Mégse dobom el.
Félreteszem karácsonyfára.
Majd a lángjába néz szemem,
s nem lesz nekem
igénytelen, értéktelen.
Sok betegsége, ferdesége,
törött volta nem semmiség-e,
ha ott lobog az ágon,
s vezérlõm, világom,
útmutató fény Betlehem felé?

A

zöld

fenyõ ma

tiszta  fehér

ruhájába öltözött

kopasz karú juhar s akác

fák

átázott

törzse között,

és integet lágyan,

méltóságteljesen, kecses

hó-strassz csengettyûi fényesek.

Jég-
csipkébõl
palástot is terít rá

az éjszaka, zúzmarát fúj, s

sûrû ködöt terelget most Szél-atya.
Hangja zúgva csepp melegért esdekel, és

hogy

ha a pislákoló

csillagfényre nézve fel

lágyan csengõ üvegharang

hangját hallod csilingelni kedvesen,

könnyel telik meg szemed, s a szíved végre

fel-

nevet, mert

tele lesz angyalhangú

kacagással  szíved-lelked –

mindened, melyet itt lent a Földön

csak úgy neveznek, hogy megváltó szeretet.

Nemsokára itt a karácsony! Nagyon szeretem az ünnepeket! Anyukám mesélte, hogy szentestén született a kis Jézuska, és a születésnapját az egész világ ünnepli. Egy kicsit irigyelni kezdtem a Jézuskát: ha annyi tengersok ember ünnepli, akkor rengeteg ajándékot kaphat! De jó neki!

   Nekem is jó persze, mert az én születésnapomat is megünnepeljük: az apukám, az anyukám, a testvéreim, a nagymamám (akibõl kettõ is van nekem), a nagypapám (belõle is kettõ van), a keresztszüleim és a barátaim.

Mikor a szíved már csordúltig tele,
Mikor nem csönget rád, soha senki se,
Mikor sötét felhõ borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj: MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztõn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körül vesz a durva szók özöne,
Átkozódik a "rossz", - erre van Istene!

A világ legnagyobb betleheme látható Vörsön

A képgalériát is nézzétek meg ami ehhez tartozik!

Annak ellenére, hogy az élet drága, még mindig elég népszerû.

A pénz minden gonoszság gyökere. De az embernek szüksége van gyökerekre.

A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas.

Aki megházasodik, megtudja, mi a boldogság, de akkor már késõ.

Mivel az okos enged, már rég a hülyék uralkodnak.

A férj elutazik.
A felesége élvezi a helyzetet és a férj barátjával "tölti az idõt".
Megcsörren a telefon, a nõ rohan felvenni. Beszélgetés után visszajön, a
férfi megkérdezi:
- Ki volt az?