Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Az FTC 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi embléma lévő zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E-betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz sas és a sas karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne FERENCVÁROS felirattal, arany vagy zöld betükkel.

Az FTC az egyetlen magyar csapat, amely az 1901. évi kezdettől a pályán elért eredmények alapján soha nem esett ki az élvonalból (2006-ban jogszerűtlenül zárták ki a csapatot az NB I-ből). Az elért 28 bajnoki cím rekord Magyarországon.
Íme, a sikerévek: 1903, 1905, 1906-07, 1908-09, 1909-10, 1910-11, 1911-12, 1912-13, 1925-26, 1926-27, 1927-28, 1931-32, 1933-34, 1937-38, 1939-40, 1940-41, 1948-49, 1962-63, 1964, 1967, 1968, 1975-76, 1980-81, 1991-92, 1994-95, 1995-96, 2000-2001, 2003-2004
Az egyik legemlékezetesebb az 1931-32. évi 100%-os bajnokság, amelyet csak győzelemmel, tehát döntetlen és vereség nélkül zárt a Ferencváros. Ez a magyar labdarúgás történetében egyedülálló, de Európában is kevés az ilyen bravúros szereplés.

A Ferencváros nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát is. A 20 kupagyőzelem évei: 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004.

Az FTC nemzetközi kupaszereplése is figyelemre méltó. A Ferencváros 1928-ban és 1937-ben nyerte a korszak híres, rangos trófeáját, a Közép-Európai Kupát, a legendás KK-t.

A három nagy európai kupa közül az UEFA kupa "ősét", a Vásárvárosok Kupáját, a Ferencváros 1965-ben nyerte meg.

A VVK-ban 1968-ban ismét döntőbe került a zöld-fehér gárda, de a Leeds United nyerte a trófeát. 1972-ben, immár az UEFA kupában, az elődöntőig jutott a csapat. A KEK-ben 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban a kupát a fénykorát élő Dinamo Kijev nyerte.

A Ferencváros az első magyar csapat, amely az Anderlecht legyőzésével a Bajnokok Ligájába küzdötte magát.

"Új football-egylet a fővárosban! A ferenczvárosi ifjak körében mozgalom indult meg a football-egylet iránt. Az alakuló gyűlést 1899. április 16-án este tartják az Üllői úti Gutgessel vendéglőben" - a Sport-Világ újság adott hírt minderről egykoron. A Ferencvárosi Polgári körbe sok-sok ember igyekezett a Bakáts-téren 1899. május 3-án este hat és hét óra között. Ezen az estén a kerület lelkes fiataljai az idősebb és tehetősebb polgárokkal együtt megalakították az FTC-t. Első elnökének dr. Springer Ferencet, a kerület kedvelt ügyvédjét választották. Érdekesség, hogy a klub további működéséhez szükséges anyagiakat egy, az ebből az alkalomból megszervezett bál bevétele biztosította. Rövidesen a ferencvárosi tagok saját maguk megépítették az FTC első sportpályáját a külső Soroksári úton. 1900. december 3-án hivatalosan is megalakult az FTC "football-szakosztálya". Két hónappal később, február 10-én hazánkban megrendezték az első bajnoki mérkőzést, melyet a Fradi és a BTC vívott. A dolog szépséghibája az volt, hogy mivel ez nem volt a Szövetségnek bejelentve, nem ismerték el hivatalosnak. Két hónappal később, április 21-én aztán az FTC is lejátszotta első hivatalos bajnokiját, melyen a MUE 5-3-ra verte a zöld-fehéreket.

A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2-2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-BP. SC 5-1). Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a bajnokságban, március 24-én a Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5-0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek első alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E pedig helyeztek el. Ez mindmáig a klub jelmondatára utal: erkölcs, erő, egyetértés. 1902-ben a Fradi elszenvedte a mai napig fennálló legnagyobb arányú vereségét, a zöld-fehérek 16-0-ra kaptak ki az Oxfordtól. Egy évvel később, azaz 1903-ban a fradisták már ez első bajnoki címüket ünnepelhették. Szintén ebben az évben kapták meg a zöld-fehérek először az Ezüstlabdát, az első magyar labdarúgó-vándordíjat.

1905-ben komoly botrányok és óvások után már a második bajnoki elsőségüket ünnepelhették a fradisták. Az első őszi-tavaszi rendszerű bajnokságot 1906/07-ben rendezték meg, amely ferencvárosi sikerrel ért véget. Megható módon a bajnokságban résztvevő csapatok az évadzárón képviseltették magukat, és egy-egy babérkoszorúval tisztelegtek a zöld-fehérek nagyszerű teljesítménye előtt. 1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször nyerte el az Ezüstlabdát. Szintén ez az év hozta az első ferencvárosi nemzetközi kupagyőzelmet, június 13-án a Fradi a Wiener ellen aratott 2-1-es győzelmével megnyerte a Monarchia-bajnokságot. Természetesen az 1908/09-es bajnoki évad megnyeréséért járó serleg is a zöld-fehérek vitrinébe került. Egy évvel később már az ötödik bajnoki címét ünnepelhette a Fradi. Az első ferencvárosi évtized így fantasztikusan zárult: a zöld-fehérek összesen 5 bajnoki címet, 3 ezüstérmet és 1 bronzérmet gyűjtöttek. A remek teljesítmény felkeltette egy angol üzletember figyelmét is, aki az évtized végén - egy 100 koronás - Fradi-részvényt vásárolt.

1911. február 12. Felejthetetlen nap az FTC életében. Az Üllői úti pálya avatásának a napja! A pálya már a premier idején impozáns látványt nyújtott. Az új létesítményben az első gólt a híres gólvágó Schlosser Imre, alias Slózi szerezte. Az új stadionban is ott folytatta a Fradi, ahol a Soroksári úton abbahagyta. 1911-ben sorozatban harmadszor lett bajnok, a zöld-fehérek 21 meccsen ár maradtak veretlenek. A következő év fantasztikusan indult, a Ferencváros először nyert Angliában, a zöld-fehérek a Wokingot gyűrték le a szigetországban. Az 1912-es év is ferencvárosi elsőséget hozott, a bajnokság 11-3-as Fradi győzelemmel zárult (a III. kerület ellen, az eredmény egyébként a mai napig gólcsúcs a klub történetében a bajnokságban). A meccsen "Slózi" is brillírozott, 8 alkalommal volt eredményes. Egy év múlva először nyerték el a Magyar Kupát a zöld-fehérek, igaz, ezért még nem járt serleg, mivel az nem készült el. Közben zsinórban ötödik bajnokságát is megnyerte a csapat, nem csoda, hogy összesen 39 helyre hívták a gárdát portyázni.

A korabeli lapok már akkor is rendre arról számoltak be, hogy a Ferencvárosnak van a legnagyobb szurkolóba, akik idegenbe is rendszeresen elkísérik a csapatot. Néhány hónap múlva már nem ment ilyen jól, egyre több fájó vereséget szenvedett a csapat, majd jött egy szomorú nap: 1914. augusztus 2-a: szinte az egész csapat behívót kapott, és sajnos nem mindenki tért vissza. Kétévnyi szünet után az MLSZ újra kiírta a bajnokságot, az 1916/17-es idényt a Fradi a negyedik helyen zárta. Egy évvel később fura szezont zárt az FTC, a csapatot egy időre kizárták a bajnokságból, majd a zöld-fehérek visszatérhettek, és a teljesen reménytelen helyzetből zseniális hajrával végül a másodikak lettek. Az évtized egy harmadik hellyel zárult és egy szomorú eseménnyel: elhunyt dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke, akit ezrek kísértek el utolsó útjára.

1922. szeptember 24-én az Üllői úti pályán impozáns ünnepséget tartottak, amelynek keretében felavatták az alapító elnök emlékére készített szobrot. A pályán továbbra sem jött össze az áhított bajnoki cím, ezüst illetve bronzérem viszont jócskán került az Üllői útra. Az 1924/25-ös bajnokság sem indult valami fényesen, a Fradi 11-2-re kapott ki az MTK-tól, ez a mai napig a zöld-fehérek legsúlyosabb veresége a bajnokságban. A kék-fehérek remekeltek ezekben az időkben, az MTK sorrendben tizedszer nyert bajnokságot.

Az 1925/26-os idényben a zöldek megtörték a kékek uralmát, és 13 év után ismét magyar bajnoki címet szereztek. Ez volt egyébként az utolsó amatőr magyar bajnokság. Majd elindult a profi bajnokság, melyre 1000 pengő ellenében neveztek a klubok. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó-alakulata, a Ferencváros FC. A klub első profi játékosa Horváth II volt. Az új bajnokság első meccsét augusztus 29-én rendezték, a Ferencváros csapata lépett pályára a nyitányon, a zöld-fehérek 6-2-re verték a Budai 33-at. Még ugyanebben az idényben, március 2-án megszólalt az első megafon a pályákon, a ferencvárosi szurkolók élvezhették az új hangosbemondót. A pályán is volt okuk ünnepre a zöld-fehéreknek, az első profibajnokságot hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros. Sőt, a csapat a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Az év végén már a Rádius moziban is láthatták az emberek a Fradit, ahol egyedülálló módon filmrészleteket vetítettek a csapat edzéséről. Az év végén a gárda még Afrikába is elmerészkedett egy túra erejéig. Mindeközben a bajnoki cím az idény végén megint a zöld-fehéreké lett, a Fradi Szegeden biztosította be az elsőséget. A kupagyőzelem ráadásként megint összejött.

A csapatnak a nemzetközi kupában is jól ment, a KK-ban egészen a fináléig menetelt az FTC, sőt ott a Rapidot 7-1-re ütötte ki az első meccsen. A visszavágón nem történt csoda, így a magyar csapaté lett a kupa. 1928-ban Manno Miltiades megtervezte az úgynevezett turulmadaras jelvényt, az FTC labdarúgó-szakosztály hivatalos jelvényét. A harmadik évtized végén még két bajnoki ezüstéremmel bővült a ferencvárosi sikerlista. Közben a csapat először vett részt dél-amerikai túrán, a Fradi óriási meglepetésre 3-2-re nyert a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay otthonában.

Az 1931/32-es bajnokság után ismét örülhetett az Üllői úti publikum, bajnok lett a csapat. Nem is akárhogyan, azóta sem múlta felül senki a 31/32-es csapatot: a Ferencváros 22 meccsből 22-őt nyert meg, azaz százszázalékos teljesítménnyel lett bajnok. A bajnokságban született meg egyébként a profizmus bevezetése óta a 400. Fradi gól. Ugyanebben az évben egy újvidéki túra során a Ferencváros lejátszotta az első villanyfényes találkozóját.

1933-ban a párizsi L'Auto olvasóinak szavazatainak alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat a kontinensen. Ebben az évben ugyan elmaradt a bajnoki cím, a kupagyőzelem viszont nem. Egy évvel később a mostoha körülmények ellenére a bajnoki cím jött össze. Egy évvel később a bajnoki címről és a KK-kupa győzelemről is lemaradtak a zöld-fehérek, nem úgy a Magyar Kupáról. Az 1935/36-os idény már Nemzeti Bajnokság (NB I) néven rajtolt, a zöld-fehérek a harmadik évadban nyerték meg ismét a bajnokságot. Közben az FTC másodszor is elnyerte a KK-kupát, a Laziót kétszer is legyűrte a Fradi. A következő két évben ismét fináléba jutott a Ferencváros, a végső győzelem azonban elmaradt. Az évtized mégis remekül zárult, hiszen ismét bajnoki címnek örülhettek az Üllői úton, a Fradi a jobb gólarányának köszönhetően lett első.

http://www.ftc.hu/index.php?action=history&section=5 

 

 

 

 

Címkék: fradi sport

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu