Pünkösdi dal Északról jött az én Kedvesem.

Arca mint a hó.

Bevonult a városba győzelmesen

a megtestesült Szó.

Ruhája gyémántként ragyogott 

s körülvette a fény

Szívéből átszállt belénk Szelleme

a Pünkösd ünnepén

.Láttuk, amint egy felleg hátán

elragadtatott.

De itthagyta ránk Lámpását,

a drága Vigasztalót.

Felment a Mennybe az Atyához,

hogy helyet készítsen nekünk

azon a helyen, hol az Élet Könyvébe

bejegyezték nevünk.

Rövid idő csupán, amíg tarte tünékeny földi lét

s aztán angyalokkal együtt csodáljuk

az égi Város Fényét.