Kísérsz  

Most is kísérnek

Azok a szép szemek,

Mik könnyeztek

Látván értetlenségemet.  

S figyel a türelmes szív,

Mely százszor megszakadt

A hosszú évek során

Nagy bűneim miatt.  

Hányszor próbáltad

Leállítani testem,

Mikor a kísértés

Csapdájába estem.  

Visszautasítottam

Drága józanságod.

Lázadtam

S keblemre öleltem a világot.  

Szomorú hűséged

Dühített engem.

Zavart ahogy követtél

S vigyáztad lelkem.  

Hálát adok Neked

Most ahogy már értem,

Hogy Te akkor is végig

Fohászkodtál értem.