Az arabs telivér
(Isten nagyságát hirdetik teremtményei)

Ó, én gyönyörűségem,
Villámokkal táncoló,
Sötét selyem sörényű,
Ezüst hattyúként bókoló!
Karcsú tested mint remeg,
Távolba néz szép szemed.
Barna tükrén könny ragyog.
Északról por kavarog.
Sivatag szabad lakója,
Ki érintést nem tűrt soha,
Minden érzéked figyel,
Kitől jön az égi jel.
Állj és várj meg, kedvesem,
Magányod foglya voltál,
A végtelen pusztáé,
Mely önzőn magába zár.
Én szólok, Aki által,
Szépséged formáltatott,
A magaméból adtam fényt
Szemednek, azért ragyog.
Mikor fentről a nap elámul 
Csodálatos művemen,
Hódolattal olvassa rajtad,
Örökkévaló Kézjegyem.