.

Ha most kinézel az ablakodon
és ott a napsütést látod,
akkor az a te valóságod,
viszont ha elfordulsz,
vagy becsukod a szemed,
ott már, lehet bármi,
de tudatoddal mégis te
a napot fogod látni.

Mikor szemednek az emlékére
támaszkodva érzed,
mit teremt, a pillanatod,
kiért hittél érsz meg,
életednek valósága ígéri
a kulcsát, zárját nyitja emlékei,
mint mikor hóban értelmedben
tavasz munkál ünnepelve jól van.

Elhagyván az ürességet
gurgulázik szép reményed
belépsz, oda hol van
látvány íze belsőd ígér
csönded szépet keresgélik
de már, látod mikor érik
van szemednek rá mutat ő
csillogása benned rejlő.

Ha most benézel az ablakodon
és ott a jókedvet látod
akkor, az a te boldogságod,
viszont ha mást akarsz látni,
vagy a fájdalmadat ízlelgeted
akkor, a tapasztalást kergeted,
aki érzetednek sötét képét érti,
amint ígéri meg fog téged nézni.