Ha volna időm

talán írnék is.

Vágyam vetném papírra,

s gondolatom csak folyna

mint kiáradt patak,

s a part mentén díszítő

strófákat hajtanának

a szomorúfűzek.

Ha volna szárnyam,

tán szállnék is.

Suhannék hozzád,

„fénytől vert mezők felett”,

ahol szélbalerinák

lepketáncot lejtenek,

s napsugárhidon

várnám léptedet.