A történelmünk nagy kérdőjelei

HÁNY MAGYARORSZÁG IS VOLT RÉGEN?

 Az elfeledett keleti magyarság kutatója minduntalan szembetalálja magát azzal a kérdéssel, hogy tulajdonképpen hány Magyarország is volt régen. A hazai keresztény-zsidó (orientalista vagy hitetlen) történészek, kutatók többsége vagy egyáltalán nem foglalkozik ezzel a felvetéssel, vagy ügyesen megkerüli a kérdést. Sőt, magát a kérdésfelvetését is! Pedig ennek a dolognak a tisztázása nélkül nem érthetjük igazán mit is jelent a keleti magyarság, tágabb értelemben, az elfeledett keleti magyarság fogalma. Vagy, hogy hol is kell keresnünk őket!

Azt több hazai és külföldi szerző is megemlíti, hogy nem minden magyar telepedett le, vagy vándorolt a Kárpát-medencébe. Illetve, ma már azt is tudjuk, hogy a magyarság törzseinek száma nem csupán hét volt (7 törzs, 7 vezérrel), hiszen összesen 16 (nagy valószínűség szerint magyar nyelvet beszélő) törzs vándorolt a keleti füves pusztákon (a sztyeppén)! Ha 7 magyar, és 3 muszlim kabar törzs telepedett meg a Kárpát-medencében, akkor vajon hová lett a többi 9 magyar törzs. A továbbiakban erre keresünk magyarázatot!

Előbb azonban tisztáznunk kell valamit. A kutatást ugyanis az is bonyolítja, hogy a magyarság elnevezésére mind nyugaton, mind keleten többféle nevet is használtak/használnak manapság is. A nyugati, vagy a nyugatiak által használt nevek e témánk szempontjából most nem fontosak. Ellenben a keleti (és/vagy a régi magyar) források is tudnak a következő elnevezésekről:

madjar, madijar, madsar…

magar, madzsagar, Macar = madzsar,

ΜАДИЯР, мадияр, мадьяр,

madjar, ﺍلمجر (al-madzsar)

a Σάβαρτοι ¢σφαλοι - szavatroi aszpalohi – szávárd

(vagy szavárd) magyarok…

Más kevésbé ismert elnevezések: pl. basdzsirt, vagy baskír.

Ez utóbbira még visszatérünk! Közben talán érdemes megemlíteni azt is, hogy a magyarokat oly módon is megkülönböztették, hogy a régi írásokban, hagyományokban szó van például fehér magyarokról és fekete magyarokról is! Törökországban pedig „Beyaz Türkler”-nek, azaz fehér törököknek tartják a magyarokat. Ez utóbbi azért is érdekes, mert sok régi írás is egybecseng ezzel, hiszen a magyarokat említve gyakran, mint türkökről tesznek említést.

Arról, hogy tulajdonképpen hány magyar törzs volt, vagy lehetett érdemes mégy egy megjegyzést tenni. Krenner Miklós egy 1907 október 30-án tartott tudományos ülésen mondta a következőt: „A magyarság neve, a törzsfők száma még akkor is »hetumoger«, mikor a törzsek már nyolczan vannak; a kirgiz és turkomán ma is kérdi, hét atyád kicsoda? A »negyven« a mozlim keleten különös nyomatékú elismerés és a tatárok földjén ma is él a negyven madsar (kirk madsar) szállóige.” (Árpád és népe. Erdélyi Múzeum, 1908.)

HÁROM MAGYARORSZÁG VAGY NÉGY MAGYARORSZÁG?

Bármennyire is hihetetlennek tűnik első látásra, a fenti címben feltett kérdés mégis jogos! Ha ugyanis megvizsgáljuk a témába vágó szakirodalmat, szinte már az elején meglepő információra bukkanhatunk. A honfoglalásról szóló írásokban például megemlítődik, hogy a Kárpát-medencébe vonuló magyarok egy része, valahol a mai Ukrajna területén (alighanem Kievtől keletre) lemaradt, és mintegy hátvédet képzett a Kárpátok hágói előtt.

Vannak olyan források is, amelyek egyértelműen közlik, hogy a magyarság akkor vált ketté, amikor a Kazár Birodalomban lázadás tört ki a zsidó hitre tért kazár vezetés ellen. Orosz források szerint a magyarok egyértelműen a lázadók pártjára álltak, (M. I. Artamonov: Isztorija Hazar. Leningrád, 1962.) majd a megtorlást követően szövetségre léptek ezekkel a lázadó muszlim kabar törzsekkel – legalábbis azokkal, akik a megtorlásokat követően élve maradtak közülük – és közösen elindultak nyugat felé. A magyarság többi része pedig a Kaukázusba költözött és ott alapított saját államot, királyságot. A magyarság kettészakadását muszlim források is megerősítik.

(Folytatás az "ELEFELEDETT KELETI MAGYARSÁG" c. oldalon!)