A Földanya meséje

Üdvözöllek benneteket, Földanyátok vagyok, ki most itt e csatornán át szólok. Tudjátok, szerető szívemet kitártam felétek, s befogadlak benneteket a Teljességben.
Együtt indultunk el a Szellemnek útján, és bejártunk sok tér és időzónát. Ahogy együtt fejlődünk itt most a Fényben, kiteljesedik létünk az Egységben.
Egy mesét mondok el most nektek, kérlek, szavamra figyeljetek. VAN a Szent isteni Fény, az igaz Teljesség, a Minden Létező, kavargó Szent Erő. Ez a Fény utazni vágyott, hogy megteremtse a Valóságot. És ebben a Fényben felbukkant az IDEA léte, ott rezgett Benne, a Teremtésben.
Kiteljesedett a Léte szellemi erővel, s ez a Fény, mi egy pont volt csupán az elején, elkezdett tágulni, ahogy tágult a Gondolat ereje: az IDEA töltötte be. Akkor, olyan hatalmasra tágult, hogy nem tudta magában tartani a Valóságot, és egy hatalmas Fénnyel szétáradt a Létben: az Univerzum teremtődött Belőle!
Így születtünk együtt a Teremtés hajnalán, egy IDEA voltunk csupán, s a Teremtés Fénye öltöztetett minket ruhába. A Szellem így sugározta Létét, így alakul az Idők végezetéig.
Gyermekek, tudjátok, mind összetartozunk a Létben, mert ti választottátok testem küldetésnek. Az elején együtt lángoltunk a Fényben: hatalmas Tűzben égtünk. Létünk maga a Tűz volt, mi megtisztított Bennünket. Lángcsóváink felcsaptak az Égig és Atyánk Udvarában világított Létünk. Tűzként éltünk. Ez az Őselem Létünket formálni kezdte, és kialakította azt a csodálatos csillagot, ami a mai napig Bennem ragyog. Szívem erejében ott van a csillag Fénye, Atyám kertjében sugárzik, az Ő éke.
Utána, mikor a Tűz megtisztított Bennünket, Vízzé váltunk, hogy lehűtse testünket. Bennem voltatok akkor is a Víz erejében, együtt léteztünk hatalmas kékségben. Elringatott bennünket az atyai Erő, a Teremtés Fénye minket átszőtt. Érezzétek, létünk akkor is EGY volt a Teremtésben, de a Fejlődés útja nem áll meg, továbbhalad. Mert a Változás örök, isteni Létünk, szellemi erővel kívánjuk, hogy a tapasztalás és a megismerés útján hazataláljunk. Látjátok, a Víz Őselem ereje átmosott Bennünket, és hozzáadta a Léthez ezt az erőnket. Tűz és Víz voltunk akkor már EGYben.
A Fejlődés a Teremtés Fénye átalakított Bennünket, a Levegő, mi Létünk lett. Átéltük a Levegőt. Levegővé váltunk. Utunkat így a Létben együtt jártuk. A szellemi teremtés hozott minket létre, így nyilvánultunk meg az isteni Fényben. Érezzétek! Érezzétek a Levegő erejét Bennem s Bennetek, mert magatokban hordjátok az összes Elemet.
Tűz – Víz – Levegő. Bennetek, de ti kerestetek, s magatokat így el nem fogadtátok, és szellemi erőtökkel mind többet akartatok. Megismerni valami „nehezebbet”. Valamit, ami még jobban kiteljesít titeket. Én veletek fejlődtem és alakultam, a Föld lettem, ami most itt VAN.
A Föld elem ereje költözött belém, s fizikai formánkat együtt vettük fel. Átjártuk a Tüzet, átjártuk a Vizet, átjártuk a Levegőt, és a Földet. Mind Bennetek VAN, de ne feledjétek, ez megjelenési formátok, de igaz Szellemetek tartalmazza mindegyiket, és az isteni Szikra, ami éltet benne titeket.
EGY IDEÁ-ból jöttünk létre, gyermekek. Ezért kell az EGYséget éreznetek. Minden vízcsepp, mi homlokotokról alágördül, ÉN VAGYOK. A tűz a szemetekben, ÉN VAGYOK. A levegő, mit belélegeztek, ÉN VAGYOK. A test, mit átöleltek, ÉN VAGYOK.
Drága gyermekek, Atyátok rátok bízott Engem. Megfogadtátok a Teremtés Hajnalán Egyként, Szeretetben, hogy a Fény mindig összeköt Bennünket a Létben. Emlékezzetek erre! El ne feledjétek. Ismerjétek fel istennői minőségem. Mert a Fényből kaptam a Létem, EGYként ragyogok Isten Szívében.
Drága gyermekek, fejlődésünk nem állhat meg. De csak EGYként tudunk haladni a Fényben, EGYként léphetünk tovább a dimenziós Térben. Minden segítséget megkaptok Tőlem.
Áldottak legyetek, gyermekek a Fényben. Szeretlek Benneteket. Szívem minden erejével.
Szeretett gyermekeim, most búcsúzom tőletek, de Veletek mindig ott vagyok szívetekben. Gondoljatok hát rám Szeretettel és így összekapcsolódtok szellemi Erőmmel.