Sokan keressük fel, a felszíni vizeket. Mindannyiónk számára mást, és mást, jelent a felszíni víz.

Vannak, akik a tenger, akik egy tó, akik egy holtág, egy folyó varázslatos környezetében kikapcsolódást, vannak, akik a megélhetést keresik, és találják meg.

Regenerálódást is jelent a víz, a vízpart, hiszen a nyári kánikulák idején egyre többen keresik fel, fürdőzni, sportolni, hűsölni, vagy csak egyszerűen azért, mert csodálatos környezetével lehetőséget biztosít egy családi,- baráti kikapcsolódásra, piknikre. A vízparton, egy kicsit közelebb kerülünk a természethez, csodálhatjuk azt, és feledhetjük a rohanó hétköznapok fáradalmait. Jól esik kicsit távol kerülni a városok zajától, mélyet lélegezni a friss, tiszta levegőből, és figyelni, amikor egy gém, vagy bakcsó lomhán elrepül a víz felett.

Amit itt csendnek vélünk, az- valójában muzsika. Vagy talán hangverseny? A nádiveréb éneke, a békák kórusa, a tücsök hegedűje, a kakukk szólama. Mind mind nyugalmat áraszt. Emellé, elvárjuk a tiszta, békés környezetet.

Mindezt megkaphatjuk a természet szolgáltatásaként

És nézzük, mit is teszünk mi, emberek?

Szennyvizet engedünk a belvízelvezető csatornába, tisztított, és tisztítatlan szennyvizeinket a folyóinkba tápláljuk, tonnaszám töltjük a hulladékot a tengerekbe, folyóinkba, vizeinkbe, mert ott, pillanatnyilag nem látszik. Tudományosan is megmagyarázzuk, hogy a természet öntisztító hatása, majd megoldja a mi problémánkat

Tényként megállapítható, hogy a természet, és az ember harmonikus kapcsolata megbomlott, a természet, már képtelen feldolgozni az emberi terheléseket. Állíthatunk bár- mit, a természet, ha kicsit odafigyelünk, ha tudunk olvasni a természet könyvéből, az, a valóságot mutatja.

Kócsag fészket lát, - ezen a légifelvételen, a természetvédelmi szakember, eutrofizációt említ a környezetvédő, elmocsarasodást emleget, és mocsárgáz bűzt érez, a közelben élő

Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy egy tonna szervesanyagból, levegőtlen (pl. víz alatti) körülmények között, 150-350 m³ mocsárgáz keletkezik. A mocsárgáz, összetétele, kb.55- 60 %metán, 35- 40% széndioxid, 5- 7 % egyéb gáz, pl. kénhidrogén. A metán, 21- 27 szer veszélyesebb a globális felmelegedésre, mint a széndioxid. Ebből a gázból, több milliárd köbméter kerül a légtérbe vizeinkből, mocsarainkból, elősegítve a globális felmelegedést.

Jogos igényünk a tiszta, egészséges ivóvíz, a tiszta, élhető környezet, a békés természet, jogosan aggódunk a klímaváltozást érezvén. Egyre többet hallani, a természetes vizekben szerzett bőr, és egyéb betegségekről, fertőzésekről. És mégis tesszük hibás lépéseinket, és mégsem vagyunk hajlandóak, kimozdulni a pillanatnyi komfortzónánkból.

Nem oldhatjuk meg a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel teremtettük őket.

(Albert Einstein)

"A klímaváltozás háborúkhoz vezethet". Olvashattuk nemrég. Ezt akarjuk? Egyre több katasztrófáról adnak tudósítást. Jó dolog ez a földi életnek, az emberiségnek?

Mit tehetünk?

Bár lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de többet, mint gondolnánk. Elég egy kis figyelmesség. Például, az energiával, a vízzel történő takarékosság, a szelektív hulladékgyűjtés, és nem használni olyan termékeket, amelyek károsak környezetünkre. Ha nem vesszük meg, nem is fogják gyártani. Nem használni indokolatlanul gépjárműveinket. Telekocsi programot, akciót szervezni. Környezettudatosan élni. Környezettudatosan termelni. Példát mutatni, követni a jó példát, Meglátni, és megtagadni a rosszat, és nem követni azt.

Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni.

(Algokin indián jóslat)

A pénz, a gazdaság központú gondolkodást, és gyakorlatot, környezettudatos gondolkodássá, és gyakorlattá kell változtatni. Ha elgondolkodásra késztet valakit ez az írás, és elfogadja, hogy ma, már nem elegendő csak beszélni a problémákról, hanem tenni is kell, akkor ajánlja, juttassa el  barátainak, ismerőseinek. ezt az írást, Talán még nem késő!