Lételemünk a víz, nem csak a víz világnapján, hanem a mindennapokban is gondoskodást, odafigyelést érdemel.

Cikkemmel, a Cibakházi- Holt- Tisza példáján kívánom bemutatni azokat a megoldásra váró feladatokat, (mert problémák nincsenek, csak megoldásra váró feladatok) amelyek halaszthatatlan szemléletváltást igényelnek az egyén, és az érintett szakterületek részérõl egyaránt. A vízkeretirányelvben meghatározásra kerültek bizonyos feladatok, azonban a társadalmi szemléletváltás hiányában, azok megvalósítása is hiába valónak tûnhet.

Sokan keressük fel, a felszíni vizeket. Mindannyiónk számára mást, és mást, jelent a felszíni víz.

Vannak, akik a tenger, akik egy tó, akik egy holtág, egy folyó varázslatos környezetében kikapcsolódást, vannak, akik a megélhetést keresik, és találják meg.

Regenerálódást is jelent a víz, a vízpart, hiszen a nyári kánikulák idején egyre többen keresik fel, fürdõzni, sportolni, hûsölni, vagy csak egyszerûen azért, mert csodálatos környezetével lehetõséget biztosít egy családi,- baráti kikapcsolódásra, piknikre.