"Nem az általunk véghez vitt igaz cselekedeteinkért, hanem  az ő irgalmából üdvözitett minket újjászülő és megújitó fürdője a Szentlélek által,akit kitöltőtt ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvőzitőnk által,hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint, részesei legyünk az örök életnek".(..Tit.3:3-7.)

Mindig elámulok Isten szeretetén-mennyire nem tőllem függ hogy ő szeret vagy sem...igaz az is hogy sosem tolagszik,ezért szükséges a hít,elfogadom-e hogy létezik,hogy a javamat akarja,hogy mellettem van szüntelen,hogy szeretné hogy minden helyzetben felismerjem hogy miért teremtett,milyen módón tudok neki élni,érte élni,neki szólgálni stb.a szabadság örömét adja mert megértettem azt hogy életemet az Ő dicsőitésére adta-nem magamé vagyok,Nem fogságban tart,nem kifogások,szorongások,depreszío,félelemérzet,nem kisebbségérzés,nem frusztráció-csak szabadságban-ami felhatalmaz arra hogy boldog lehetek,örvendhetek mert a bünneimet megbocsájtotta és nem kell félnem a haláltól,a pokol hatalmátol.Nem tabútéma számomra és nem egy téves eszme, nem kell tagadnóm,és nem kell bizonytalanságban és tudatlanságban várni: mi lesz ha meghalok?Örök élet.Csodálatos mondat. mert van,igaz.Kívánom minden kedves ólvasomnak tudja kimondani:én is részese vagyok az örök életnek, Jézus Krisztus által aki meghalt a világ bünneért,így az ennyémért is---Köszönjük Istenem e nagy kegyelmet.