Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta
Mikor a lelkünket bú, és bánat nyomja
Hitünk szárnyán szóljon fohászunk az égbe,
Az örök Istennek trónja ölébe.

Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta
Amikor a testünket, betegség kínozza
Epedve, sóhajtva, láztól égő ajkunk,
Ó, hatalmas Isten, könyörülj mirajtunk!

Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta
Ha betegség, bánat, mind jóra fordulna
A lelkünk mélyéből fakadjon a hála;
Ő hozzá, ki mennynek, és földnek királya.
Örömünk, bánatunk mind Istentől vagyon
Ő tudja mit miért
Ő tart minket számon.

Életünk hajója
Háborgó tengerén,
Ha Ő kormányozza, békességbe mégyen
És ha életünknek
Vég órája jönne,
Bátorítást mástól
Ne várjunk, csak tőle.
Nyíljon akkor ajkunk
Még egyszer imára
Csak egy Miatyánkot
Mondjunk utoljára.