Holdunk a Földhöz legközelebbi égitest a világegyetemben,átlagosan 384400 km-re jár tõlünk.Távolsága kismértékben változó,mert tojásforma (elliptikus) pályát ír le a föld körül.

Amikor az Apolló ûrhajosai 1969 és 1972 között a Holdon jártak,kis fényvisszaverõ mûszereket hagytak a helyszinen,hasonlókat,mint az autók hátulján a levõ macskaszem.A csillagászok a földi laboratóriumból igen erõs lézersugarat bocsátanak rájuk,s mintegy 2 és fél másodpercel késõbb,amint a fénynyaláb visszatér a Földre,teleszkópjaik halvány villanást fognak fel.Ezután megszorozzák a fény sebességével azt az idõt,mialatt a fénynyaláb megtette oda-vissza utat a Föld és a Hold között,majd a kapott értéket felezik,s így hozzájutnak a Hold Földtõl való távolságához.A lézersugárral szerzett távolságadatok néhány centiméter pontosságúak.A folyamatosan végzett mérésekbõl a tudósok kiderítették,hogy a Hold ma kb.

A csillagászok a kozmoszbeli távolságokat azzal az "eszközzel" mérik,amely a leggyorsabb az univerzumban:a fénnyel,pontosabban a fény sebességével.A fény vákuumban 1(tropikus)év alatt 9460milliárd km-t tesz meg.A távolság tehát kifejezhetõ azzal az idõvl,amelyet a fénynek be kell futnia,hogy egy csillagtólvagy más égitestõl elérjen hozzánk.A csillagászok ezt a befutott utatadják meg fényévekben.Lehetetlennek tûnhet,hogy bárki is meg tudjon mérni ilyen hatalmas távolságkat.A csillagászok számára azonban ma már rutin feladat pl.