Valamikor azt képzeltem

hogy a magyar nagy nép lészen

Ámde látom - visszavettük

szép szerelmet elfeledtük

szétszórjuk jövőnkett, nyargalvást 

fogyunk, feledve egymást

sajnálom a sírig nemzetemet

ki tudja hírnevünk hova lett...

Valamikor reméltem konokul,

 székelyföld egy nap felszabadul.

Mind várhatom,  köréje tekerték

az olcsó  mézesmadzag kötelét;

Húsz éve ígérgetnek Autonómiát, 

csak  építsünk nekik nagy Romániát.

Sajnálom sírig nemzetemet,

ki tudja miránk még mi jöhet... 

Valamikor naponta elmondták

a megmásíthatatlan imát.

http://www.flashbynight.com/test/A TAIKI  beavatás csatornát nyit meg ez a TUD ÚT vagy tudat csatorna, a tudatos harcos útja a DO.  Ezt a harcos magának szélesíti a gyakorlással.

Művészetté fejlesztheti ez a  JITSU

Ezáltal különleges tudás, és képességek birtokosa, és használója lehet.

 Ez a TAIKI JITSU

A tematika egy áttekintő vázlat a taiki lehetőségeiről, az egy EGY-ség eléréséhez.

Ne magold a technikát, és Ne élj dogmák szerint. Ne görcsölj, Ne állíts akadályt a fejlődésed útjába.

Madár az égen, madár a fákon,maddár mindenhol

Kereslek egy tollal a kezemben -, kereslek 

Boldogság madara!

Most előttem valami elsuhant, mintha madár lett volna

Vagy mégsem? Kár!

Pihéket visz, sodor a szél

Szárnyak suhognak, szárnyak...

És én nézem az eget, elég kék-e?

Az ég valójában - szürkült. 

1960 óta, azt tapasztalom, egyre szürkébb 

és egyre kevesebb a madár -,

az égen.

Minden ami mûvészi követeli saját eredetíségi mutatóit

Nem mintha a nézõ kételkedne, ó nem, de izgalmas, amikor

eredetét egy bizonyos személyhez fûzheti a nézõ

Hisz látni véli, és valóban, ahogy a képet alaposabban szemlélgeti

Honnan, honnan nem? Egyszercsak szemei elõtt megjelenik

az alkotó, teljese nagyságában

No, de mi van akkor, ha mégsem? Hiába ácsorog, féllábon, min

a gólya, hiába áll egyik lábáról a másikra, nem következik be a

 várva várt hatás, ilyenkor a kép eredetíségét kell- e firtatni?