580. Táncol négy csillag az égen hosszú éjjelt átmesélve, mesélik, hogy igazán szeretsz, így drágakővel rakom ki szíved. 581. Vannak még fák árnyasak és zöldek, vannak még szerelmek forrók és szépek. Fent ülsz a lombok közt, lefele nézel, ott vagyok a fa alatt szerető szívvel. 582. Szívem költészete soha nem ér véget, írom magányos estéken, mikor a csend aludni tér, mindig rólad álmodom én. A tücsök dala ablakod alatt, szívemben szerelmed 1000 évig lakhat. 583. Csak te és én maradunk a földön, fordulj szembe a szélnek, mutasd hű szerelmed, mert téged a jövőben is megbecsülnek. 584. A csillagok az éjtől elköszöntek, a napsugarak hozzád betörtek. Homlokodra csókot leheltek és jó reggelt köszöntek. 585. A csillagokról lehull a méz, te drága, ki szemembe néz, vigyél magaddal föl,hol a szerelem dörömböl. 586. Nyújtózkodj nagyokat, szemem fénye ragyogja be napodat. 587.Fejem este, ha leteszem, édes altatóm álomszép szemed, szivárvány szárnyán elszendereg. 588. Éjszaka és nappal is bennem lüktet a véred, a tegnapban és mában mindig veled élek. 589. Veled szedni virágot, veled ölelni sok álmot, veled szeretni gyereket, veled élni az életet, veled megöregedni szerelemben-, te ezt érdemled. 590. Ezután is kezed leszek és lógok örömöd oszlopán, hogy átkarolj engem. 591. Vad orkán felhőt kerget, lobog a szél sörénye, mondd, hogy szeretsz és megnyugszom végre. 592. Tóparton pici ház, világos az ablaka, amíg élek, senkinek nem adlak oda. 593. A két szemedben veled alszom, vágyamat hozzád viszi őrangyalom. 594. A bőröm ráncos lesz és rom, a szerelmünk vad és elhervad, mint a szirom. 595. Szél rázza a fák sörényét, nekidől a falnak, a mi szerelmünk soha el nem hervad. 596. Nyelvedre csókom helyett riadt madarak szálljanak, ők adják át zamatát a számnak. 597. Ha könny szalad szemedbe, gondolj a szívemre, ráborulok könnyeidre, veled vagyok hű szerelembe. 598. A madarak hallgatnak, gyilkos a csönd, a nem kívánt csókoknak ásom a sírgödröt. 599. Szebb vagy, mint a világ, amelyben élek, szebb vagy, mint a szemem, amivel nézlek.