Iszrém----a neved.

Ha akarsz lenni az igazgyöngyszemem,
ami tenger mélyén kagylóban pihen.
Ha lennél bársonyszövet ruhám,
mi körülölel lágyan, puhán.
Ha lennél hajnalban kelő nap,
mi felhevít bíborszín ég alatt.
Ha lennél rózsaolaj balzsam,
mely megnyugtatja szívem a bajban.
Ha lennél bűbáj, ami elvarázsol
és eltaszít engem a mától.
Ha a vágy lennél, mi szétfeszít,
légy gyógyír, ami enyhíti e kínt.

Hát gyöngyszemeid láncba fűzöm,
magamra öltöm bársonyfűzőm.

SZÉPSZEMU ASSZONY

Szivárványt szőttél felhők alatt.
Megtaláltalak.
Tündérlépted, s a bódulat
varázsa bennem maradt.
Tenyeredben fürdött a nap.
Láttalak este a fák alatt.
Ki zenét, létet úgy szeret,
több mint kósza képzelet.
Felsejlik szelíd szép szemed
és melege megragad.
Szélkócoltan ring
Selymes rét hajad...
Emlékszem, megsimogattalak.

Féltem, nem látlak, többé
elvisz az ár messze
s mint mélabús temetőt
betakart az este.
A másnap félve jött elém.