<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

ZÖLD LEVELEK

Zöld levelek nyílnak száraz ágon,

Alatta bujkál az édes párom,

Levelek takarják selymes haját,

Ott feledi minden bánatát.

Mosoly pattan az arcán, a nap sugara,

Szíve dobbanására ébred minden madár hangja.

Énekel velük, karját széttárva,

Millió csókkal ajkán boldogságra várva.

Jöjj felém az úton, szelíd tornyok várnak,

Tornyok alatt hűs templom,

Benne sok asszonyka,

Imát mormolva Istennel,

Szeretetre várva.

S ha rád köszönt az éjszaka,

Nézz fel a holdra,

Ablakodon benyúl a sötét éj hosszú karja.

Lecsukja a szemed, bezárja a mosolyt,

Jó éjt köszönt és legyél boldog!