Zab (Avena sativa): A Földközi-tengertől Közép-Ázsiáig őshonos. Őse valószínűleg a hélazab (Avena fatua). Elsősorban a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat növénye. Legtöbbet Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik belőle.

A növény felépítése megegyezik a fenn tárgyalt pázsitfűfélék családjának felépítésével. Virágzata laza bugavirágzat. A kalászkákban 2-3 virág található. A zab virágai nem egyszerre nyílnak ki, hanem a buga csúcsán kezdődik és onnan halad lefelé, a termés érése is hasonlóképp zajlik le. Egy bugának a virágzása kb. egy hétig tart. Termése pelyvás szemtermés, alakja hosszúkás, a vége felé elkeskenyedő. Színe fajtájától függően változik, sárgásfehér a leggyakoribb. Rossz minőségű talajon is megterem. Takarmánynövényként használják, azonban az emberi táplálkozásban is jelentős szerephez jut: ugyanis gazdag jól hasznosuló fehérjében, keményítőben, zsírban. Meszet és foszfort is tartalmaz, mely a csontképzéshez elengedhetetlen fontosságú. E-vitamin tartalma is jelentős.