>>Hegy heggyel nem,de ember emberrel találkozik.<<

Igy mondja a közmondás és ez most nálam bevált. A Temesvári Állami Szinház magyar tagozata Csikszeredába látogatott a  ,, Mágnás Miskával’’. Nagy nehezen én is kaptam jegyet az előadásra. Örültem, mert tudtam, hogy Zsozsó és a gyerekek is látták  otthon és most én is látni fogom. Terepen voltam és nagyon fáradt voltam. Bementem kenyeret vásárolni az üzletbe.   Kit látnak szemeim? Szabó Magdi volt. Ugyan úgy volt öltözve mint a vonaton. Egy nővel volt, aki az édesanyja lehetett, nagyon meglepődtünk, de megörvendtünk egymásnak. Édesanyja egy kicsit tovább ment és megállt várva őt. Mondtam, hogy megyek szinházba és hogy alig kaptam jegyet, ő azt mondta, hogy van ismerőse a szinészek között és szerez jegyet, mert bíztos, hogy az édesanyja is szeretné látni az előadást.

Még néztük egymást szótlanul egy darabig, aztán :

-Azt hiszem mennem kell, édesanyám vár és nem akarom, hogy várjon.

-Isten áldja! Én is kell siessek, ha el akarok érni a szinházba is. Örülök, hogy ismét találkoztunk.