Gondolataink megbetegíthetnek, ugyanakkor szárnyakat is adhatnak. Magyar nyelvünk oly csodálatos, varázslatos. Meg kellene tanulnunk megfelelően használni.
Mindannyiunkban folyamatos „belső párbeszédek” zajlanak. Nagyon nehéz ezeket a párbeszédeket elhallgattatni. Erre vannak a különböző meditációk, amikor először egyetlen dologra fókuszálunk, aztán szépen „kiüresítjük” magunkat, és „csak” lebegünk.

Gyakran beszélnek a pozitív gondolkodásról, sokan félreértelmezik.
Ezzel kapcsolatban az a javaslatom, ha bejön egy negatív gondolat, azonnal küldjünk utána egy másik gondolatot, mely tartalmazza az előző gondolat negatívumát, de ad neki egy pozitívabb irányultságot.
Pl. késésben vagyok, úgy néz ki, hogy nem érem el a buszt vagy vonatot. Ilyenkor mindenkinek beugrik egy hasonló gondolat: „Jajjj, lekésem a buszt!” Ha ez után egy olyan gondolatot küldenénk, hogy „Nem fogom lekésni a buszt!”, akkor hazudnánk saját magunknak, hisz semmi és senki nem garantálhatja, hogy elérjük. Viszont, ha egy olyan gondolatot küldünk utána, ami tartalmazza ugyan a félelmünket, de ad választási lehetőséget a „segítőinknek”, akkor egészen más lesz a helyzet. Pl. „Ha nekem most időben be kell érnem a munkahelyemre, akkor vagy később indul a busz, hogy elérjem, vagy jön egy ismerős kocsival és bevisz a munkahelyemre.” Ilyenkor, ha nekünk még dolgunk van azzal a munkahellyel, akkor a két esetből valamelyik megtörténik. Ha már amúgy is megjelent bennünk a munkahelytől való szabadulás vágya, akkor valószínűleg elkésünk és nem árt ezt a jelet úgy felfogni, hogy kezdjünk el egy másik munkát keresni.

Vagy egy másik példa: Manapság – főként az ötvenes éveit taposó emberek körében – igen gyakori a munkanélküliség. Ilyenkor napjában többször beugrik a gondolat: „Nem találok munkát, nem kellek már sehova!”. Ez, ha nem változtatunk a gondolkodásunkon, hamarosan betegséget fog produkálni. Van egy olyan magyar mondás, hogy „emészti magát”. Milyen érdekes, hogy ezek a gondolatok igen komoly emésztési problémákat generálhatnak a szervezetünkben. Ezért a javaslat a következő. Amikor befurakodik a gondolataink közé az iménti mondat, azonnal küldjünk utána egy hasonlót: „Az igaz, hogy most nincs munkám, de ezt az időt arra kell felhasználnom, hogy kipihenjem magam, töltődjek, hogy ha megérkezik a „FELADAT”, akkor képes legyek teljes erőbedobással nekilátni.”. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor egy idő után elkezdjük jól érezni magunkat a bőrünkben, megtanuljuk, hogy mennyi fölösleges dologra szórtuk eddig a pénzt, megtanuljuk, mi fontos és mi másodlagos az életünkben. Ezáltal elkezdünk egyensúlyba kerülni. Az emberek – még a nagyon segítőkészek is – csak ideig-óráig tudják elviselni azt az embert, aki folyton savanyú, folyton panaszkodik. Minden ember sokkal szívesebben van olyan társa közelében, aki képes nevetni, viccelődni, élcelődni – akár saját magán is. Tehát, ha ügyelünk arra, hogy a negatív gondolatok ne tegyenek bennünket „energiavámpírrá”, akkor hamarosan bevonzzuk azokat az embereket, azokat a helyzeteket, akik (amik) hozzásegítenek az áhított munkahelyhez.

Amikor változóban van az életünk, akkor rengeteg negatív gondolat önti el fejünket. Ilyenkor kell igazán odafigyelnünk, hogy átalakítsuk őket, így elkerülve a depressziót, betegségeket.