Minden ember álmodik, amikor alszik, csak nem minden álomra emlékezünk.

Álmaink 95%-a vágyteljesítő álom. Ezekre nem mindig emlékezünk. A tudatalattink nagyon okos. Amikor nehéz időszakot élünk meg, akkor olyan álmokat küld ránk, melyekben a számunkra teljesülhetetlen helyzeteket megéleti velünk, hogy így juttasson bennünket plusz energiához.

A fennmaradó 5%-on osztoznak a rémálmok és a figyelmeztető álmok.

A rémálmaink mindig arra akarják felhívni a figyelmünket, hogy van az életünkben egy olyan terület, ahol nem oldottunk meg valami, ami elől inkább menekülünk, pedig előbb-utóbb szembe kell néznünk a problémával, és meg kell oldanunk.

Amikor létrejön a személyes találkozó, megvan a szimpátia, esetleg a „szikra”, ne szálljunk el. Igyekezzünk a rózsaszín köd mögé nézni. El kell fogadnunk, hogy nem fogjuk tudni megváltoztatni a partnerünket, mint ahogy mi sem tudunk nagyon változni. Egy kis változás sikerülhet, de az „alap” adott, a saját bőrünkből nem tudunk kibújni, csak ideiglenesen.

Ha szeretnénk valamit elérni, akkor először is el kell döntenünk, hogy mi is az, amit meg akarunk valósítani, aztán azt, hogy mennyi időn belül, majd egy rövid mondatban meg kell fogalmaznunk és már indulhat is a programozás.

Nagyon fontos, hogy konkrét személyre, konkrét tárgyra nem szabad programozni, mert az nem fog teljesülni, sőt igen komolyan visszaüthet. Meg kell adni Sorsunknak a szabad kezet arra, hogy kit vagy mit küld számunkra.
Pl.: ha járunk valakivel, a partnerünk személyére ne programozzunk, vagy, ha szeretnénk lakást, akkor ne arra a konkrét lakásra szóljon a programozás, amit esetleg kiszelemltünk hanem csak egy lakásra, vagy ne egy konkrét munkahelyre, hanem csak egy munkahelyre.

Mi is a boldogság? A hétköznapi gondolkodásban a vágyak teljesülése. De vajon, amikor a régen áhított vágyunk teljesül, akkor képesek vagyunk-e határtalan örömöt érezni felette – vagy épp nem érzünk semmit, csak ürességet, fájó ürességet? Ez után szokott bekövetkezni az, hogy elkezdünk azon keseregni, hogy már megint nem kaptuk meg azt, amire igazán vágytunk.

Vannak emberek, akiknek a pénz, az anyagi javak, a kézzel fogható, látható, birtokba vehető dolgok jelentik a pillanatnyi boldogságérzetet.