Katinak

Jó tanáccsal segítségemre sietett,
Kati, akit a blogomról ismerek.
Neki is van gyönyörű naplója,
csudiszép képekkel halomba.

Igért nekem sok csodás pps-t,
El is küldött mutatóba egy szépet.
Őszintén, akkor még nem tudtam,
Pontosan mi is az, de akartam!

Első versemet megdícsérte.
Kérdezte: "Biztosan megérte?
A vers írás nagyon idő igényes,
Elég, ha más verséből idézek!

Ezt én is gondoltam Katikám!
S az idő kevés, ezt jól tudám!
Viszont, ha más versét idézem,
Akkor, hol az ÉN egyéniségem?

Tudom, versecském gyengécske,
a nagy Költőink verseihez mérve,
De ez teljesen ÉN vagyok,
Az amit éppen gondolok!

Magamat megtagadni nem tudom,
Ha tetszik, ha nem, ez Én vagyok!
Időmet most bizony erre szentelem,
S a mondandómat rímekbe szedem.

A többi jó tanácsod is nagyon köszönöm,
S hogy szép képeidben lelhetem örömöm!
Remélem majd egyszer azt is megérem,
Hogy blogodban az én versemet idézed!

Kati megengedte jó szívvel azt nekem,
Képtárából, ha tetszik kép, elvegyem.
Így lett még több, szép, csodás képem,
Katika szívemből köszönöm ezt néked!

(blogos ismerősömnek)

2007-09-22 10:37:17, Szombat