Az a szó szeretni, nem sokat tartalmaz,
Kinek mondják, fel sem fogja azt.
Érezni kell, s éreztetni, úgy lehet igazán szeretni.
Mert aki boldog, azt valaki szereti,
S aki boldogtalan, valaki megveti.
Voltam már boldog, s boldogtalan is,
Ez a sors, s valaki írásba veti!
Így teszem ezt én is, mi az, hogy szeretni?
Próbálom leírni, s írásba vetni.
A szerelem tüzes verem, két személy kell hozzá,
Az egyik fiú, a másik lány, kinek szíve nagyon fáj!
A szerelem egy fájó szív, nincs is rá gyógymód.
Tavasszal van járványa, akkor lép a bálványra,
S ha a bálványra vitt téged, nagyon szeretnie kell téged!
S viszonozd ugyanúgy a szeretetet, ahogy az téged is megilletett!
Egyedül vagyok
Egyedül vagyok. Várom, hogy rám talál ő,
Aki majd nagyon fontos lesz nekem, aki nélkül
Nem tudok majd létezni, aki a világot jelenti majd nekem.
Az élet útján ahol szembe jön ő,
Ott figyel majd az angyal ki egymás karjaiba lök minket.
Egymásra talál majd két árva szív, kik örökre egymáséi lesznek.
Nyitott szemmel járok majd az úton, és tárt karokkal várom hogy ölembe
hulljon.
Forró csókkal olvad egybe testünk.
Soha nem engedjük hogy elváljanak újaink.
Megköszönjük az angyalkának, és megkérjük,
Hogy örökre vigyázzon ránk!
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!