Lelkemben élő rózsaszál,
Amelyen minden tüske fáj,
Amíg az élet andalít,
Addig a lelkem megtanít.
Hogyha felébred tudatom,
Lelkemet tovább kutatom.
Ott van a sorsom végzete?
Nem! A túlvilágnak kezdete!
Hogyha beérett végre a hitem,
Tiéd a lelkem, Istenem!
Hitemben erősíts Jó Atyám!
Hogy érezzem odaát mi vár rám!
Ott majd szivárvány fényre kél:
Ez lesz az égi útlevél!
Köszönöm Teremtő Istenem!
Hogy Tiéd volt az én életem.