Mysty Kata
Confessio

Éva bűnével ringatott bölcsőm,
embernek születtem e világra.
Igaz hit pajzsával óvott anyám,
kezembe is ő adta hajdanán.

Megkörnyékezett sátán hada,
Jelétől megrettentem én.
Atyám! De erősebb lett a kötelék.
Még jobban bíztam, hittem én.

Szaporodott mégis az ellen,
a rossz rosszabbakat szült.
Célba vett a kevélység réme,
Szerelmet,reményt elvenni akart.

Nőstény farkas foga véste lelkem,
mert éhsége féke elveszett.
Kéjjel, gőggel tett bennem kárt,
már csak épp halálomra várt.

Uram, a te Szentlelked állt
mellettem, elveszni nem hagytál.
Bizonyosságom voltál és maradtál,
Örökké hűséges hitem szolgál.