Mysty Kata
Most még...

Most még együtt vagyunk ,
Mindnyájan egy akolhoz tartozunk .
Összeköt valami láthatatlan ék ,
hegye egészen szívünkig ér ,

Hová is mehetnénk..
Hogy együtt lehetnénk!
A közös együtt lét ,
álombeli szép Remény.

Lelkünk nyugodt otthonra lelt, s
csöppjeit a barátság édes vizének ,
a" ki nem fogyó" ízét gyümölcsök kosarának;
az összetartozás fölemelő érzésének.

http://indavideo.hu/video/Napsugar_2deo/Napsugar_2 

Hívőnek és hitetlennek egyaránt

Nagyon elgondolkodtató... a 

végén én is csak ültem csendben...


Húsvéti prédikáció

A plébános úr Kárpátalja  egyik kisvárosában szolgált még a háború előtt.
Húsvét reggelén, amikor a zsúfolt templomban felment a
szószékre prédikálni, egy üres és rozsdás madárkalitkát vitt magával
és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve nézte és
kíváncsian vártuk, mi lesz ebből. Az atya elkezdte a prédikációt:

"Amikor tegnap végigmentem a  Fő utcán, szembe jött velem egy fiatal
gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát. A kalitka alján három kis
vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és a félelemtől.