Kis türelmet...
A tavasz muzsikusai
Mysty Kata
A tavasz muzsikusai
Ég vizére kék fény terül; tengercsobogás,
kikeleti hajnal hasad, friss harmata száll.
aranyesőn feketéllik, csapdos csóka szárny.
Pacsirta kering, s köröz, várja barkaág,
ékes hangszólama égboltot bejár.
Turbékol galambpár eresznek alján.
Pacsirta víg szólama tavaszillat báj.
Kedvvel tercel a cinege visszhang nótája.
Fecske-csengős kánon tavasz muzsikája.
Nem és igen
Mysty Kata
Nem és igen
Tavasztündér, a télszédítő,
bókot kiált.
Fűzfasípján nóta csábít,
csalfa talán.
Rábukkan a barátokra,
szóba is áll.
Nem teljes a boldogsága,
nem értik tán?
A tél nemet kap, de ez igen
- célba talál.
Tavaszra tél
Dezső Anna: Téli kép
Mysty Kata
Tavaszra tél
Duzzog a fagy, melege van,
Enged a tél, kezében még
jege, hava; - ez a szava.
Hideget hintve köszönt tavaszt.
Nyomán még nyomát hagyja,
Havat kavar , s pelyhe pottyan.
Irama fogy, ege apad.
Nyoma se lesz, úgy elszalad.
Faggyal köti, tócsák tükrét,
enged a tél, csuhát cserél.
Szevasz! -ra meg, Viszlátot int ,
Minek maradna!?- s legyint.
Nyomra nyomát, még rányomja,
fogat szánkban vacogtatja.
Lassul tánca, lépés hátra,
nyoma sincsen, köd utána!
Kisüt a nap, korongja lap,
falon foltját télre tolja.
Tavaszt ringat, száll a hinta,
bölcső s szentigaz hona.
Több fényünk lesz napról napra
2"ütemű nyolcas" változatban
Ne gondoljunk soha rosszra,
a kedvetlenség nem hoz jobbat!
Cseréljük le gondtalanra,
sok pozitív gondolatra.
Sajtóhírben Kiss megy sittre,
kottázzuk át székely viccre!
Több fényünk nő Napról napra,
aranylik már a korona!
Sehonnai a búbánat ,
szomorúság kajla kalap.
Napunk fényét árnyékolja
világ végi hangulata.
Mosoly fakadjon és jókedv,
s mint a homok , gyöngyözzön!
Rügyező fák kacagjanak,
ne gyötörjön világ baja !
2. változat
Mysty Kata
Több fényünk lesz napról napra
Ne gondoljunk a rosszra, kedvetlenség nem hoz jobbat!
Cseréljük gondtalanra, kis görbület rendbe hozza .
Sajtóhírben Kiss megy sittre, kottázzuk át székely viccre!
Több fényünk lesz Napról napra, mosollyal telik a kút vize!
Sehonnai a búbánat , szomorúságunk egy rút kalap.
Napunk fényét árnyékolja világ végi hangulata.
Mosolyt fakasszon a jókedv, s mint homok gyöngyözzön!
Rügyező fa is kacagjon, a világ száz bajával ne gyötörjön !
Szívek tavasza virrad
Mysty Kata
Szívek tavasza virrad
Szív tüze sokszor megégeti a másikét,
ablaka bennük szerelmes légyottra nyílik.
A kék madár röppenni, aztán dalolni kezd,
álmok tűzfalára száll, hisz nem ismer akadályt több
semmit már! Fejére nem hullik eső, csupán
szitáló, szomjas csókeső permetez szemet.
Csepereg tavaszi zápor, csapdosva csápol,
szolid románcot sokak vágyából varázsol,
mert szívek tavasza virrad. Páros szívekben
tündérmesék kelnek; s ott őket Eggyé ácsol.
Összekopácsol hű szerelmeseket Ámor.
Mysty Kata
Tavasznyitány
Kikelt újra Kikelet,
hallom is hogy csicsereg.
A Tavaszra úgy hangolok,
hangvillám is mollban gong.
A Szél csendben csak csodálkozik,
fű, fa, virág tollászkodik.
A Hő a fokon légtornázik,
fára vajon mitől mászik?
Az illat is szárba szökken,
fényt elnyelő zöld köntösben.
Világra jöttem
Mysty Kata
Világra jöttem
március 15.
Kikelet vett ölébe,
hóvirágillattal locsolt,
március hajnalán.
Világra jött drága kincsét
napsugárba pólyálta, s
fényével átölelte .
Magához ölelve könnyezett.
Sírása Élet könyvébe írt.
Nem voltam kíváncsi,
anyám kínjait nézte
sok kíváncsi... miattam
a születésem meggyötörte;
Vétlen okozója lettem,
farfekvéssel születtem,
láztól, kíntól gyötörten.
E láztól égve,
semmiből valakivé
szeretete érlelt.
Fütyülni kék , kedvesen
Mysty Kata
Fütyülni kék, kedvesen
Naptól arany kikelet,
hideg miatt kedvetlen.
Télszokás nem enged,
a front szorít ki meleget.
Nyitnikék - fütyülhetne?
" Fütyülni kék, kedvesen!"
Nyitni kék, de hol a kék!?
Muzsikája hevül (na)és!
Egünk végig hófehér.
Sápadt arc;ha kínja "éh".
Hűs illat is nyílni kél,
fényre szomjas, inni kér.
A Természet; éled, él!
Madárfütty is így zenél,
évmilliós szent beszéd:
Nyitni kék, már nyitni kék!
Örömtaps és Evoé!
Kis leoninus
Mysty Kata
Kis leoninus
Kékül ég vize, tisztul, taftpaplanján elpirul,
Fű, fa zöldben viruló, gyep is nyugtat, daloló.
Szélszivar opponál, fején épp csak hogy nem áll.
Vers, a rím rendre int, aranylik Nap, Földet hint.
Kék az ég vize, tisztul, taft a paplana, pirul,
Fűzöld olyan nyugtató,gyep szerelme szomjoltó ,
Szél szivarral opponál, váratlan és fejbe vág.
Versben a rím rendre int, Nap arannyal Földet hint.
Kékül ég vize, tisztul, paplana taftja elpirul,
Fű, fa zöldje nyugtató, gyepre szerelmet daloló.
A szél" szivar " csak opponál, fejére éppen hogy nem áll.
Vers, a rím csak rendre int, aranyat Földre Napja hint.
Kellemes hétvégét
Mysty Kata
Tavaszi dal
Boldog mosolyt bont a faág,
barázdákat fodroz a határ.
Virágillatot borzol a szél,
így int végleg búcsút a tél
Az alvó természet ébred,
örül, hogy kitekinthet végre.
Jöjj kikelet!- hívnak a hívek.
Tavaszt remélnek hű szívek,
Szaladni vágyna vígan, s int,
magokat szétszórni, lenni kint:
a nem mozdulókra - csak legyint,
játszva még nagyobbat kacsint.
Kékül a tó vize, tisztul,
benne is nyüzsgő élet virul.
Föld palettájára zöldet fest,
fényt rajzol homlokán az est.
Mysty Kata
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
Mysty Kata: Építs mólót!
Mysty kata: Nem költői babár
Pillangó pillantó
Képes világom 1.