Ezt  a fejezetet is  Érsek Imre Kisbodak község egykori igazgató tanítójának leírásaiból ismerheti meg a kedves olvasó.

Folytatás az előző fejezetből :

1930. év tavaszán Somorjay Lajossal a MÁV elnökével hozott össze a véletlen, itt Kisbodakon. Jóakaratulag érdeklődött vidékünk lakosságának helyzetéről.  Többek között azt kérdezte tőlem: Miképpen lehetne Szigetköz helyzetén segíteni?  Természetesen a hajóállomás létesítését hoztam fel, ami meggyőződésem szerint egyedül segíthet népünk baján, s ami a mai adott helyzetben meg is oldható. Ez a beszélgetés volt  újra mozgalmunknak kiinduló pontja. Néhány nap múlva Kisbodak Püski és Dunaremete községek előjáróságai közös kérvénnyel fordultak a közigazgatási bizottsághoz, a járási főszolgabírónak jóindulatu pártfogásával. Nyolc nap mulva  kaptunk rá választ. Az 1931 május 18- án tartott vármegyei közgyűlés foglalkozott kérelmünkkel. Elutasította kivánságainkat. A "  Mosonvármegyé " - ből szereztem tudomást a vármegye határozatáról.

Ekkor újabb kérvény szerkesztettem s a Felsődunántúli Kamara  útján eljuttattam azt a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter Urhoz. Kérvényünk így szólt :

" Alulírott községek megdöbbenéssel vettük tudomásul Győr - Moson - Pozsony k.e.e. vármegyék f. hó 18 - án tartott közgyűlésének azon határozatát, hogy Szigetköben, Dunaremete község környékén létesítendő hajóállomás kérdését egyenlőre teljesen ki kell kapcsolni a megvalósítandó problémák közül, mert a szakemberek egyöntetü véleménye szerint a szigetközi dunapart nem alkalmas hajóállomás létesítésére, illetve annak létesítése olyan költségbe kerülne, mi nem hozná meg a befektetéssel arányos eredményeket..

Tíz éve már annak, hogy a hajóállomás létesítésének az eszméje mindig nagyobb és nagyobb teret hódít. Ma már nem csak a közvetlen Nagy - Duna menti községekben, hanem a távolabbiakban is. A mai nyomasztó gazdasági helyzetben, különösen itt szigetközben, ahol 20 - 30 km körzetben nincs szállítási lehetőség, hajóállomás létesítése a lét, vagy nem lét kérdése. A gabonatermelést, amely Szigetközben a talaj és éghajlati viszonyok folytán teljesen elértéktelenedett, nálunk a jóval jövedelmezőbb zöldség - és gyümölcs termelés és a baromfi tenyésztéssel kellett felváltanunk. Ez azonban csak úgy jelent számunkra jövedelmet, ha ezen termelvényeinket közelfekvő felvevő állomásról gyorsan és olcsón szállíthatjuk : ha a Dunán mint Közép - Európa felvevő biztos országútján bele kapcsolódhatunk a távolabbi országok kereskedelmi életébe is.. Hogy a hajóállomásnak forgalmat is tudunk biztosítani, az kétségtelen, annál is inkább, mivel a vasút és a hajódíj között nagy árkülönbség van. Még a távolabbi vidék is inkább oda adja el a termését, ahol többet kap érte, a kereskedő pedig többet tud adni olyan áruért, amelynek viteldíja kevesebb.

A 64.000 kat. hold területű Szigetköz termését nagyon távol fekvő piacokra és vasútra szállitja. Ezen nagy terület termésének legnagyobb része hajon lenne elszállítva hajóállomás létesítése esetén.

Kikötésre alkalmas partot kevés befektetéssel lehetne létesíteni, amint  ezt a Magyar Folyammérnökség tíz évvel ezelőtt is már megállapitott. Mi nem mondjuk ki, hogy melyik község határában létesüljön ez a hajóállomás, a fő cél az, hogy Közép - Szigetköz is hozzájuthasson egy közelebbi felvevő piachoz, amely azonban csak a Dunának ilyen kihasználásával volna lehetséges."

Legtiszteletteljesebb kérésünk a fenti indoklások alapján a következő :  "Vegye tárgyalás alá a közigazgatási bizottság újra a hajóállomás létesítésének kérdését. Előzőleg azonban alulírott községek előljáróságának jelenlétében, illetve kiküldöttjeivel helyszini szemle tartassék a szakértők bevonásával. nem akarjuk lebecsülni a szakértők véleményét, de amikor látjuk, hogy az anypart mellett járhat a hajó, amikor látjuk, hogy Kisbodaktól Lipótig a jobb parton nincsenek Dunaágak, amelyek a kikötést akadályoznák, nehezen tudjuk elhinni, hogy ezen az 5 - 6 km -es szakaszon ne lenne alkalmas part a kikötésre.

Egész vármegyénken folyik keresztül a Duna anélkül, hogy valami hasznát élveznénk, hogy nekünk ez a hatalmas folyam csak annyi jövedelmet is biztosítana, mint amennyi károkat okoz esetenként az itteni lakosságnak.

Mint a magyar haza előőrsei élünk mi itt a hármas határon. Úgy érezzük hogy erkölcsi és anyagi támogatásra egyaránt igényt tarthatunk akkor, amidőn úgy magunk, mint gyermekeink és unokáink jobb jövőjének és boldogulásának alapját akarja lerakni."

Kérésünk megismétlése mellett maradunk mély tisztelettel : Kisbodak, Püski , Dunaremete, Mosondarnó,  Zseli, Lipót, Ásvány,  Ráró.  Hédervár,  Arak,  Máriakálnok,  Magyarkimle, Halászi, Cikolasziget,  Sérfenyősziget,  és Doborgazsziget elöljárósága, továbbá Novákpuszta, Hederváry uradalom és Wenckheim uradalom.

A történet folytatódik  : " A hajóállomás megvalósításának küszöbén " c. fejezetben.