Az alábbi sorok az 1920 - 30 -as éveket elevenítik fel a kedves olvasó számára, melyet  Érsek Imre Kisbodak község egykori Iskola igazgató tanítója jegyzett le.

A falusi tanító  tevékenykedése nem szorítkozik csupán az iskola szűk falai közé, sőt a felnőttek szellemi és erkölcsi életének irányítása sem elégíti ki nemes ambícióját, hanem a nép anyagi jólétének előmozdításán is munkálkodik. Így a gazdasági válság  enyhítésére irányuló megoldásokba is belefoly a hivatása magaslatán álló tanító. Persze ismét szerényen, névtelenül, - ennek bizonyságául legyen szabad a sok ezer példa közül : előbb szigetközről, majd  egy következő részben a térség gazdasági gondjainak enyhítéséről: " A szgetközi  hajóállomás létesítésnek "  történetéről szólni.

S  Z  I  G  E  T  K  Ö  Z

Magyar hazánknak alig van olyan része, amelynek valami közelebbi meghatározású neve ne lenne. Sárköz, Bodrogköz, Rábaköz, Göcsej, Kemenesalja, Mátraalja, Nyírség stb. Ezeket a kisebb - nagybb területeket folyók vagy hegyek zárják körül, s a természeti viszonyaik, talajuk, gazdasági berendezkedésük, népük, népőszokásaik többé - kevésbé elütnek egymástól.

Egyik ilyen élesen körülzárt érdekes sajátosságú részecskéje hazánknak : Szigetköz is, vagy ahogy újabban nevezni szeretik : " Az ezer szigetek országa "

64.000 k. holdnyi tertülete egy nagy sziget, amelyen még külön sok - sok sziget található. Szigetköznek természetes határai a íííínagy- Duna és a mosoni Dunaág. Szigetköz valamikor Csallóköznek volt tartozéka, de a főág északra tolódott úgy, hogy most annak  jobb partján helyezkedik el.. Még most is látható az a mélyedés, amely a főág útját jelölte. Körülbelül a mai Sszigetköz közepén vonul keresztül.

A Duna medrének vándorlásában megleljük magyarázatát annak a szeszélyesnek látszó vármegyei és egyházmegyei beosztásnak, amely Szigetközben található. Szigetköznek Pozsony megyéhez tartozó községei ugyanis, sőt Esztergom főegyház megyéhez tartozó hitközségei is valamikor, midőn a községek beosztása történt, mind a Nagy - Duna bal partján, vagyis Csallóközben Helyezkedtek el.

23.000 lakosa, 31 kis - és 1 nagyközsége van Szigetköznek. Területén három vármegye osztozkodott, jelenleg azonban egy megyei  közigazgatás alatt álnak a szigetközi községek, amióta a vármegyéket ideiglenesen egyesítették. De azért a lakosság szokásaiban, termelési rendszerében még midig megtalálható a három vármegye múltja és tradíciója. Szigetköz községei mindhárom vármegye székhelyétől elég távol estek, igy bizony csak mostohái maradtak a vármegyéiknek..

A három megyei székhely : u.m. Pozsony, Magyaróvárés Győr között terül el ez a Kb. 70 km hosszú és 6 - 16 km. széles, tehát Balaton nagyságú sziget. Sem vasút, sem hajóállomás nincs a hosszú Duna szakaszon. Talán éppen azért, mert három gazdája volt, s így beteljesült rajta a jó paraszt kömondás : " Közös lónak túrós a háta !. "

Szigetköz terményei :  Talaja a Duna hordalékából tevődött össze.. Termékenység tekintetében nagyon változatos és szélsőséges. A köves sülevényes talajon, száraz nyarakon alig terem valami. Bőven található ilyen talaj Szigetköznek azon részén, amely a régi főágnak is a jobb partján terült el. Ilyen talaja van Feketeerdőnek, Halászinak, Araknak, Máriakálnoknak. Öntöző hálózat segíthete itt ezen a bajon.

A fekete szemcsés agyagföld valamikor  a Duna fenék lehetett. Ilyen található : Darnó, Zseli, Lipót,  Hédervár,  Ásvány  községek határában. Jó gabonatermő helyek ezek, ahol éppen szárasság idején van bő termés.

Ahol pedig a védtöltések elkészülte előtt vízjárta földek voltak, ott most fiatal, termékeny iszapréteg a talaj, mely zöldség termesztésre kiválóan alkalmas. Ilyen talaja van Dunakiliti,  doborgaz,  Sérfenyő,  Cikola,  Kisbodak, Püski Dunaremete, Lipót, Ásvány, Dunaszeg,  Zámoly  és Bácsa községek  területeinek. Ez a valódi szigetközi talaj, mely minden nyáron bő termést ad.

Gabona közepes minőségű terem itt. A termés mennyisége az országos átlagnál mindig jobb. A legutóbbi 10 év termésátlaga 8.9 q volt kat. holdanként. Szigetközben évente 18 - 20 ezer kat holdon termelnek gabonafélét. Gabona termésének 35 % - a buza, 15 % - a rozs, , 35 % - aárpa, 10 % - a zab, 5 % - a köles. A gabonafélék közül árpából terem a legjobb minőségű.

Kapásnövényeik kiválóak, többet érőek mint a gabonafélék. A kukorica, a burgonya, és a répa majdnem minden évben jó termést ad. Termőföldjének 30 % - án termelnek kapás növényeket. Tengeriből  12 - 15 q - a burgonyából 50 - 60 q - a, répából 120 - 200 q - a az átlagtermés. A szigetközi földek gyomos természetűek, így a kapásnövények művelése sok munkával és nagy gonddal jár.

Takarmány növényből leginkább a mohart termelik, mert ez terem meg itt a legbővebben. A lucernát, lóherét, baltacimet inkább csak mint nyári zöldtakarmányt termelik.

A Nagy - Duna mellékén a szigetek erdeinek tisztásain nagy kiterjedésű, de nem nagyon értékes legelők vannak. Kora tavasztól késő őszig legelőn tartják szarvasmarháikat a gazdák. A takarmány termelést éppen a legelőkben bízva, elhanyagolják. A gyege minőségű legelők azonban gyakran cserben hagyják a gazdákat, kik kénytelenek főleg télire takarmány vásárolni. Takarmány inséges tavasszal 100 és 100 kocsi hansági széna kerül a szigetközi gazdákhoz. A vásárolt szénát általában fával fizetik.. Ezért mondják itt Szigetközben : " Marháink megeszik az erdőt "

Szigetköz szarvasmarha állomány elég nagy, de silány minőségű. Vizes, mételyes legelőin elsőrendű állatot nevelni nem lehet. Tejszövetkezet, részint a silány állatállomány gyenge tejelése, de főként a felvevő piac nagy távolsága és a szállítási nehézségek miatt alig van a Szigetközben. Az állattenyésztés csak addig jelentett jövedelmet a  szigeközi nép számára, mig világpiacokon a tömegáruk domináltak. Ma , amikor már csak a minőségi árut keresi mindenki, szigetköz népe nagyon lemaradt a silány árujával mindenütt.Az állattartás erőltetése csak csak kárára van Szigetköz népének. Talaja és éghajlata zöldség és - gyümölcstermesztésre utalja Szigetköz valamikor Zöldség  és gyümölcsöskert volt. Újból vissza kell térnie  erre a gazdálkodási ágazatra., mert a jövő boldogulását csak ezen az úton érheti el.

Ha Szigetköz népének alkalmas szállítási lehetősége nyílik, úgy a zöldségtermelésnek jelentősége nagymértékben fokozódik. Hajóállomás létesítés esetén a Duna, mint Közép - Európa országútja, távolabbi országok piacait nyitja meg számára. Vöröshagymája akár Bécsben, akár Budapesten felveheti a versenyt a makói hagymával, káposztája a szabolcsival. Cukorrépája is kiválóan jó minőségű. Szigetköz zöldségtermelése ma még területének alig 5 % -ára szorítkozik, pedig földjének 25 - 30 % - a a legkitűnőbbzöldségtermelő talaj. 15 - 20.000 k. hold olyan területe van Szigetköznek, amelyen a legkülönbözőbb és a legkitűnőbb zöldségfélét lehetne termelni. Hazánkban második Nagykőröst lehetne itt elővarázsolni, annál is inkább, mivel az olcsó viziút nagy fővárosokkal köti össze. A hajóállomás tehát első feltétele a nagyobb méretű zöldségtermelésnek.

Gyümölcsfa félékből inkább csak a kevésbé értékes nyári fajták vannak a Szigetközben. A valamikor híres szugetközi gyümölcstermelés az utóbbi 30 év alatt nagyon visszafejlődött. Legújabban azonban ismét örvendetes fejlődés mutatkozik. Az utóbbi 3 évben több gyümölcsfát telepítettek, mint előzőleg 20 - 30 év alatt. A mostani telepítések már értékes téli gyümölcsfák.

Legtöbb gyümölcsöt termelnek Máriakálnokon, Cikolaszigeten, Dunakilitin , Kisbodakon,  Halászin. Nagyobb arányú telepítés folyik : Dunakiliti, Kisbodak, Püski, Máriakálnok, Cikolasziget, Arak, és Magyarkimle községekben.

Mindez azonban nem elég. Szakszerű irányításra van szükség Szigetköz népének, úgy a gyümölcsfa telepítés és szakszerű ápolás terén, mert a zöldségtermelés mellett éppen a gyümölcstermelés hozhat aSzigetköz népének anyagi boldogulást.

Apostolokra van itt szükség. Olyan tanító apostolokra, akik szivükön viselik népük anyagi érdekeit is s új, gyümölcsfát szerető s gyümölcstermesztéshez értő generáció nevelésével olyan nívóra emelik Szigetköz gyümölcstermelését, hmilyen volt az valamikor, évszázadokkal ezelőtt.

A zöldség és gyümölcstermesztéssel egyenlő jelentőségű a baromfi tartás is. A baromfiak látják el a családokat a napi szükségletekkel. A baromfitartás jövedelméből fizetik az adót, ruházzák gyermekeiket. A tanyarendszerű udvarok és kertek, s a mindenütt található vizek igen alkalmasak arra, hogy sok libát, kacsát és tyukot tartson a szigetközi asszony. Bécs közelsége és felvevő képessége e téren jótékonyan érezteti hatását.

Jelntős jövedelmet hoz Szigetköz népének a fakitermelés is. Dunakiliti, Tejfalusziget, Doborgazstiget, Sérfenyősziget Cikilasziget, Kiosbodak, Dunaremete, Lipót , Ásvány községek határának 1/ 4  - 1/6 - od részét ugyanis erdő borítja. Ebből évente 5 - 6000 öl fát és több mint 100.000 kéve rőzsét termel ki. A szigetközi erdők fája csak kevésbé értékes, lágy fa ugyan, de olyan gyorsan fejlődik, hogy 20 - 25 éves üzemtervvel dolgozhatnak a fakitermelők. Az évente kitermelt fa értéke meghaladja az 50 - 60.000 pengőt.

A szigetköziek terményeiket a Szigetköz szomszédságában fekvő városokban és nagyközségekben értékesítik. A  moson és pozsony megyei rész  lakóinak Moson, magyaróvár, Rajka és Hegyeshalom a piaca, , a győr megyei szigetközieké pedig Győr. Ám de ezek a piacok 20 - 25 km - nyi távolságra vannak az egyes szigetközi községektől. A szigetközi nép az évnek 5 - öd részét országúton tölti, mert vasút hiján kocsiháton kell a távoli piacokra szállítania terményeit. Ez a folyamatos úton levés fáradsággal és idő pocsékolással piacra vitt áruját csak igen alacsony áron értékesítheti, mert az áru minőségével szemben a vásárló közönség igényei is megnövekedtek.. A hosszú úton megtörődött áru pedig amire piacra ér, már nem versenyképes. A gyárak szünetelése, az általános kereset nélküliség miatt a piacok felvevő képessége is megcsappant, minek szomorú következménye, hogy a szigetközi termények jó része eladatlan marad. Hiába adta meg a jó talajban és kedvező időjárásban a természet a virágzó jertészkedésnek és gyümölcstermesztésnek minden előfeltételét, a kedvezőtlen kölekedési viszonyok miatt a megfelelő piac hiányában nem fejlődhetett ki itt Szigetközben nagyobb arányú  zöldségtermelés. Minden szorgalma és igénytelensége mellett is szegény maradt a szigetközi ember. A szegénység a jelen gazdasági válság súlya alatt annyira fokozódott, hogy a 3 - 4  holdas szigetközi hazda, aki kertszerűen művelt földecskéjén a szakszerű zöldségtermelésbő régebben könnyedén megélt, ma épp úgy szükségmunkára szorul, mint a teljesen nincstelen.

Bizton reméli azonban a szigetközi nép, hohy a jelen nyomasztó gazdasági helyzetből azonnal az anyagi boldogulás útjára lép, ha terményeit olcsó és kényelmes viziúton, a városok biztos felvevő képességű piacaira szállíthatja. Ezárt dunai hajóállomása érdekében minden áldozatra kész. Ha más piacot nem találunk, mint a mosonit, és a magyaróvárit, úgy itt szigetközben is mindíg több lesz a munkanélküli. A kikötő létesítés folytán távolabbi piacokra is termelhetünk és ezek a termékek mind olyanok, amelyek sok munkáskezet foglalkoztatnak, ami által nagyban csökkenthetjük a munkanélküliek számát. Szigetköz túl sűrűn lakott terület. 64 ezer k. holdjából 15 - 18000 k.hold legelő, erdő, mocsár, s így két k. hold esik egy - egy lélekre Szigetköz földjéből. A kikötő létesítés tehát nem csak közgazdaságilag, hanem szociológiailag is fontos kérdése e vidéknek.

Gazdasági helyzete ma a legszomorúbb. Jómódban ez a nép soha nem élhetett. A mostoha élethez hozzá szokott. Csak körül kell nézni a szigetközi falvak portáin, s egy futó pillantást vetnünk a szigetköziek lakásaiban, s már is láthatjuk, hogy olyan nép lakik itt,amely évszázadok óta az életnek csak azt az oldalát ismeri, amelynek küzdelem, verítékező munka és keserű csalódás a neve.

A mai világkrízisben milliók szenvednek, nélkülöznek. De a szigetközi nép gazdasági helyzete kétségbeejtőbb valamennyinél.  Közvetlen közelében folyik el a Duna, Közép - Európa  legforgalmasabb kereskedelmi útja, s mégis tétlenül nyomorogva kell néznie, miként pusztulnak el nagy tömegekben keserves munkával megtermelt árui csupán azért,, mert nem léphet rá az útra, melyen terményeit piacra vihetné.

A nagy világválságot egyik napról a másikra megoldani nem lehet, de ennek a népnek a baján lehet és kell is segíteni. Hajóállomást kell számára létesíteni, hogy belekapcsolódhassék az európai kereskedelembe. Megindul itt azonnal atermelés s a szigetközi nép páratlan szorgalma saját maga, a nemzet és az egész emberiség  számára értékesül.

Szükségesnek tartottam feltárni Szigetköz helyzetét, mert csak így érhető meg az a kitart ó küzdelem és áldozatkészség, amit e nép kikötője létrehozásában kifejtett. Nem a hiuságból, vagy lokálpatriótizmusból, hanem a helyzet kényszerítő hatása alatt cselekszik ez a nép akkor, amikor a téli kenyerét is odaadja a hajóállomása  építési költségeire. Tíz éves történelme van már ennek a küzdelemnek. Ennek a küzdelemnek egyes részleteit óhajtom papírra vetni. Egyrészt, mert részese voltam magam is a küzdelemnek, másrészt  mert a maga értékes mivoltában akarom bemutatni Szigetköz népét azoknak, akik eddig lenézték szerénységéért, meggondolatlanul élhetetlenséggel vádolták meg, s ráfogták, hogy semmi jó, nemes és hasznos iránt sem tud lelkesedni. Az az egy elhatározása, hogy saját erejéből, kerüljön bármibe is, megépíti kikötőjét, megcáfolja a rágalmakat. Hogy a természet erőivel szemben folytatott sok évszázados küzdelemben nem pusztult el, hanem ellenkezőleg, megedződött, mutatja életre valóságát. Azok az értékek pedig, melyeket a jobb jövő reményében kikötőjére szegénységében is áldozott, további élni akarásának megdönthetetlen bizonyítékai. A dunai kikötő nem csak a termelés erőteljes megindulását fogja eredmlnyezni, hanem annak révén szmottevő idegwnforgalom is indulhat meg Szigetközben, mert természeti szépségei, szin tiszta magyar népének sajátosságai, növény - és állatvilágának gazdagsága, sok egyéb érdekessége közelebbi és távolabbi vidékről számos érdeklődőt vonzanak majd az +  Ezer szgetek szép országába "

A történet folytatását : " A hajóállomás létesítésének története " című részben olvashatják.