Kisbodak község művelődése a háború elött   a téli ezüst  és aranykalászos gazdaképzésre, és a   színjátszásra épült , melynek fő szervezője  Érsek Imre iskola igazgató volt. A művelődési munkákat az  iskolában bonyolították le, mivel  akkor még ez az egy épület volt a kúltúra háza is.

1951-ben döntött úgy a község vezetősége, hogy  egy lakóépület külön bejárati helyiségéből alakít ki  egy  kúltúrszobát. Ebben a helyiségben zajlottak a téli előadások, a szinjátszások , a néptáncolások  és a mozivetitések is. Művészeti munka mellett egyik fő feladata volt a népművelésnek az ismeretterjesztő előadások megszervezése. Ez a Szabadföld téli esték c. előadássorozatokkal kezdődött, majd később  a tudományos  ismereterjesztő előadásokkal folytatódott.

Nagy fejlődés mutatkozott a   60 -as évek táján a személyi tulajdont képező kútúrális felszerelésekben. Míg a háború előtt a faluban midössze csak 1 rádió volt, a 60 -as években már 100 rádiót számláltunk össze, Nagy kutúrális fejlődést hozott a családoknáé a televizió megjelenése is melyből 17 üzemelt ebben az időben

A háború előtt mindössze 1 db. kerékpár volt a faluban. a 60-as években már nem volt olyan ház ahol nem lett volna kerékpár, néhol 2 db is. '3 db. motorkerékpár és 2 db személygépkocsi segítette a közlekedést.

Az ujságolvasók száma is megnövekedett.  A lakosság a következő ujságokat járatta : 20 - 30 db Népszabadság,   50 db Kisalföld,   7 db Népszava,   4 db. Ország -Világ,  22 db Képes ujság,   26 db szabadföld,   15 db Nők lapja,    2 db.  Magyar Nemzet,   6db Rádió TV ujság,  10 db  Magyar Ifjúság.

A könyvtár fejlődése.

A kisbodaki könyvtár létesítését Érsek Imre Ig, tanító kezdeményezte. Látta, hogy a falu téli estéken szivesen olvasna, de könyvtár hiányában  ez nem volt megvalósítható. Ezért össehívta a lakosság  fiait, lányait , fiatalokat- öregeket, és 1943 -ban önkéntes adományokból  fejenként 15 pengő befizetésével megalakult az  " olvasóközösség."  Számuk kb, 20 fő volt. Az összegyűlt pénzen használt Jókai könyveket vásárolt.

Az olvasók számát minden évben a VIII. osztályból kimaradt tanulóival bővítette, és az önkéntes olvasók száma is évenként gyarapodott.

A könyvtárosi teendőket maga az alapító látta el. A csere vasárnaponként történt. A be nem iratkozott olvasók is kaptak  könyvet, de nekik  alkalmanként egy- egy pengőt, - később forintot kellett fizetniök. A befolyt pézt újabb könyvek  beszerzésére fordították.

A könyvek főleg Jókai,  Mikszáth és Gárdonyi müvekből tevődött össze.

Később a könytár vezetője Vecsei Mária az akkori boltvezető lett. Eddig a könyvtár az iskolában volt. A könytáros cserével a a könyveket  áthelyezték az új könyvtáros lakására, Vecsei Ferencékhez Kisutcára. Könyvek száma ekkor 80  kötet volt.

Az 1954-es árvíz nagy pusztítást okozott a könyvállományban is. Amikor 1954

aug 3 -án az elmenekült lakosság hazaköltözött Érsek ig. úr hozzáfogott a könyvek összegyűjtéséhez,amelyeknek nagy része kint volt az olvasóknál.. Sok teljesen tönkre ment, s volt amit megrongálva, de sikerült megmenteni. A lakásától és az élelmétől megfosztott lakosság között most a könyvtár másodrendű kérdés lett.

1955 márciusában átadta a könyvtárt Frantz Erzsébetnek. Ekkor a könyvek legnagyobb része az árvizes könyvekből állt, melyet 1956-ban kibővített a Járási Könyvtár, 114 letéti könyvvel Ekkor az olvasók száma 45 volt,és az egész évi könyvcsere 265. A könyvcsere kissé bonyolult volt, mert a cserét külön kellett lebonyolítani a járási és a saját állományból

A könyvcsere ugyancsak vasárnap volt mostoha körülmények között, fütetlen helyiségben , társadalmi munkában. tiszteletdíj nélkül. 1957-ben a könyvállomány 193 kötet, a beiratkozott olvasók száma 57 fő és az egész évi könyvcsere 490 kötet volt

 A kötetek száma, az olvasók száma és a kölcsönzött kötetek száma is évről évre gyarapodott. Így 1964-ben a kötetek száma 1187 kötet,  az olvasók száma 275, és a kölcsönzött kötetszám 7101 re gyarapodott. Mondhatnánk redszeres olvasóvá vált a falu lakossága.

1963 szeptember 14 én  nagy öröm érte községünket,mert minden házból lett könyvolvasó. s ezért 2000 Ft értékü könyvjutalmat kapott a könyvtár. 1963-ban a könyvtár átköltözött az új Művelődési Ház-ba

1964-ben a Földműves Szövetkezet 1000 Ft -os könyvajándékba részesítette a könyvtárat.

Az 1970 - 76 -os években Nyerges jánosné vette át a könytár vezetését.

Az önkéntes tűzoltó testület fejlődési története

Az önkéntes tűzoltó testület történetét sikerült a megalakulás időpontjától megőrizni:

Községünkben 1886 év márciusában alakult az első  Önkétes Testület.

Alapító tagjaiként említik öregebb emberek és a megmaradt iratok : Tóth Vendelt aki parancsnoka is lett egyben az akkori testületnek. Továbbá Karácsony Józsefet aki a gépésze volt a testületnek. Ebben az évben épült a tűzoltószertár is. Működéséről csak emlékek maradtak fenn és az akkor is már meglévő önkéntesség elve és a felelőség a község vagyonvédelme iránt.

Az 1914 -18 -dik évi első világháború a testület működését félbe szakította, a testület nagyobb része  katonaként szolgálta a hazát. Csak maga a fecskendő maradt, illetve várt a veszély esetén hozzáértő kezekre.

A I. világháború után 1920 -ban Érsek Imre a község ig. tanítója, aki szintén a háborúból tért haza újból megalakította a tűzoltó testületet, már nem csak Kisbodakon, hanem a  szomszédos Püski községben isA újjáalakult testület parancsnoka Érsek Imre,  alparancsnok Deák Gyula volt.

1922- ben Érsek Imrét járási Tűzfelügyelőnek választották meg,. Az új parancsnok  Deák Gyula lett, Baán Vendel pedig a helyettese.

1922 augusztus 28-án Megyei Tűzoltó versenyt rendeztek Kisbodakon  amelyen a kisbodakiak III-ik helyezést értek el, oklevelet szereztek.

A verseny alkalmával  komoly bevételhez jutott a testület, a bevett pénzen 25 db sapkát, és 3 db. zubbonyt vásároltak.. Tudniillik  ezidáig semmiféle egyéni felszerelése nem volt a testületnek.

1924 évében a Kisbodak és Püski testület közösen egy  8 tagu zenekart  alakított, melynek tagjai Nagy Lajos fuvola, Sulzer Károly szárnykürt,  Almási Gyula bombardon,  Markó Lajos prímtrombita,  Boráros János Bass-szárnykürt,  Légrádi Ágoston kisdob,  Vecsei Márk nagydob,  Vecsei Lajos cintányér ,  - voltak A zenekar 1928-ban megszünt, a zeneszerszámokat eladták.

1926- ban Kovács Lénárd lett a testület parancsnoka Kovács József pedig a helyettese. Bertalan Lajos elnök, Deák Gyula titkár.

1927-ben A megyei versenyt Mosonmagyaróváron tartották meg ahol a kisbodaki testület a III-ik helyezést érte el

1931 novemberében Légrádi József  lett a testület parancsnoka aki egyben a község törvénybírója volt.

Ebben az évben szolgálati érmeket az alább felsorolt tagok:

10 éves érmet kapott:  Érsek Imre, Invics József Szakál Ferenc,Tóth János,  Baán János,  Horváth Viktor,  Csáki István,  Makai József,  Tóth Ignácz,  Czére István.

5 - éves érmet kapott :

Dr. Szlávi Tibor díszelnök,  Vecsei Lajos,  Világi József,  Szunyogh Márk,  Hegedüs Vendel,  Vecsei László,  Bekő Ferenc,  Horváth Lajos,  Mészáros Károly,  Világi László,  Légrádi János,  Horváth Alajos,  Gróf  Árpád,  Légrádi József,  Deák Gyula,  Kovács Lénárd,  Szunyogh Kálmán Mészáros István,  Vecsei Gyula,  Németh Viktor.

1932 december 26. Bertalan Márk lett a tü. parancsnok. Ténykedése alatt újabb tagok kerültek a testület soraiba. az idősebbek kiöregedése végett.

Az akkori Gazdaközösség és a rendezvények segítsége folytán újból ruhákat vásároltak a testület részére, ami  az akkoriban szokott viselettü csíkos zubbony és fehér nadrágból állott.

1943 márc. 19 én kenyértűz keletkezése folytán leégett Mkai Lénárd, Vecsei Dezső,  Bekő Ferenc Tóth Istvánné,  és Nagy Gábor háza. Tekintettel, hogy a tűz az éjféli órákban  ütött ki és az 5 ház mindössze 300 öl telken feküdt, így elfojtani nem lehetett, pláne az akkori kisműködtetésű fecskendővel .

1949 nyarán Bertalan Márk  parancsnok kivált a testületből és pár évig a  testület parancsnok nélkül működött.

1951-ben Gonda József vette át a testület irányítását és Horváth József  segítségével megalakították a női tűzoltó csapatot., mely két évi működése során 1953 -ban rendezett körzeti szerelési versenyen dicséretben részesült.

1952 - ben Varga Lajos lett a  parancsnok, majd 1955 évbeni lemondása után Kertész János vette át a tstület irányítását.

1955-ben vezetőség került a testület élére, és még ugyanebben az évben megalakult a tűzvédelmi bizottság mely részben a vezetőségből, részben a tűzoltók soraiból tevődött ki

Beindult a területfelelős szolgálat, a vízkataszter felmérése, a bővizű kutak táblával való jelölése.

1956-ban  a Megyei tűzoltó pk-ság egy db. lajtfecskendőt  ajándékozott a testületnek. Ezzel azt az akadály hárították el, ha a tűz közelében nem volt vízforrás , az oltást így is biztosítani tudták.

Állami támogatással 1958-ban   nyolc öltönyt , maj 1959-ben 17 öltönyt tudott a testület vásárolni.

1959  máj. 11 -én Kisbodak község tűzoltó raja  a kocsifecskendő szerelésben a harmadik, az ifjúsági tűzoltó raj pedig az első helyezést érte el .

1961 szept. 3-án ünnepelte községünk a testüólet fennállásának 75 éves évfordulóját. A ünnepségen részt vettek a környező községek tüzoltói, és azok az öreg tűzoltók akik tagjai voltak a testületnek.

Az úttörők virágcsokorral köszöntötték őket, az összevont tüzoltó század pedig díszfelvonulással köszöntötte az öreg tűzoltókat, majd közös vacsora következett.

1962 ápr.-ban beindult az összevont szerelési vizes gyakorlat a környező községek tüzoltóival.

1962 május 27- én megtartott  Cikolaszigeti Járási tűzoltóversenyen a kisbodaki szerelő raj a harmadik helyezést éri el kocsifecskendő szerelésben.

1963  május 26.  Lébényben  a Járási versenyen  a kisbodaki tűzoltó szerelő raj, második helyezést ért el kocsifecskendő szerelésben.

1963 augusztusában  400-as  kismotor fecskendőt kap  a testület.

a1964- évben felépül az új tűzoltószertár is, így az 1 db kocsi , - 1db lajt, - 1db motorfecskendő méltó helyre kerültek.

A falon bekeretezett oklevelek tanuskodnak az eddig  végzett fáradságos 

és nemes  tűzoltómunkák eredményeiről.