Kis türelmet...
Szent Balázs Sebasta püspöke volt.A legenda szerint megmentette egy
gyermek életét, akinek halszálka akadt a torkán.
Torokbajok elleni közbenjáróként tiszteljük.
Ennek emlékére van a BALÁZS - ÁLDÁS amelyet a keresztény világban a templomban U alaku égő gyertya ál alá tartásával közvetít a plébános, hogy elkerüljék a torokfájást.
A BALÁZS - JÁRÁS - Kisbodak községben is hagyománnyá vált. Iskolás koru gyermekek adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása volt .
A Balázs járók különböző öltözékbe öltözve jártak házról - házra , de leginkább iskoláskorú gyermekek családjait keresték fel. A püspök fehér öltözékben , fején püspök süveggel, a többiek fejükön papírcsákót, oldalukon fa kardot viseltek.
A játékban a következő szereplők vettek részt :
:
Elöljáró - Zászlótartó - Püspök - Generális - Kapitány - Orvos - Őrmester - Káplár - Kiskatona - és a Paraszt.
A kiszemelt házhoz érve az elöljáró kéreszkedett be elsőként az ajtón, majd a köszönés után a következő szöveget mondta a háziaknak
:
" Én vagyok az elöljáró, az elküldött vitéz,
Hogy kegyelmetek szobája csakhamar legyen kész.
Az úri méltóságok akik most bejönnek,
Szállást készíteni engemet rendeltek
Ha az orsókat, rokkákat félre nem dobálják,
Annak is nagy kárát tapasztalják
S ha az én népemet jó szívvel nem fogadják."
A vers elmondása után, miként mindent rendben talált, és engedélyt kapott a fogadásra, ki kiáltott az ajtón kívül várakozóknak :
Gyertek be katonáim !
Ekkor bevonultak a házba a többiek is és elénekelték a Balázsjárók mondókáját, énekét :
Emlékezzél házigazda ma van Balázs napja,
Dobd el búdat az ágy alá, mondjad heje - huja!
Lám minékünk van jó kedvünk, semmivel mi nem törődünk,
Tanítónk regulájától éppen ma nem félünk.
Ezért aztán háziasszony eressz hát bemenni
Jancsit, Ferkót, Tamást, Miskát ábécét tanulni.
Szép mesterség a tanulás és nagy haszon a szép írás,
Ezért gyertek el mi vélünk : Gyuri, Miska, Tamás
Megtanulnád Te is fiam a diák szót,
Három - tízig megszámolni a csicseri borsót.
Ha híres bölcsek lennétek a diktum - faktumra.
Oda figyelmeznétek az én mondásomra.
Az ének után a káplán lépett elő a sorból, fején díszes csákó, oldalán fa kard, s így szólt :
Én káplár tisztemben híven eljártam,
Tegnap is egy bűnösre háromszázat vágtam.
Nagy hólyagok sültek az én tenyeremben,
Még az ajándékot sem foghatom kezenbe
De ha megkapnám, vetném a zsebembe!
A paraszt kifordított bundás süveggel a fején és dolgos foltos gunyájában a következő szöveget szavalja :
Én mint paraszt szántok, vetek, melegben aratok, izzadva takarulok,
Kaatonáinknak húst, kolbászt, szalonnát kínálok.
Majd előáll a kiskatona is a mondókájával :
Én kis katona vagyok, hazámért harcolok,
Fáradtságomért húst, kolbászt, szalonnát várok..
A rigmusok elmondása után a háziak megköszönik a Balázsjáróknak a megemlékezést, és megajándékozzák őket.
Ezután a következő énekkel búcsúznak a háziaktól:
Ó Szent Balázs légy mellettünk, óvj meg minden bajtól
Torokfájás, más nyavalya tőlünk elmaradjon.
Háziasszony , házigazda bocsánatot kérünk
Elvégeztük éneklésünk, most már tovább lépünk.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Hozzászólások