FARSANG  vízkereszttől hamvazószerdáig a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok jellemeznek.

Ebben az időszakban tartották Kisbodakon a gyermek farsangot is  az u.n. " dudásháznál", ahol a gyerekek duda és harmonikaszó mellett tanultak táncolni. Bizony szégyen volt annak aki fiatalkorában nem tudott táncolni.Dudásház volt a Czafik háznál és a Pásztorháznál is.

Ezeken a mulatságokon a gazdaasszonyok is megjelentek, akár csak egy nótára is, mert a babona szerint ha azt akarták, hogy a liba, réce és a tyúktojások fiasak legyenek a dudásházban le kellett ülni a padra.

Farsang a párválasztás időszaka is volt, egyben fontos esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani.

A bálokat általában a legények szerveztrék. Ilyenkor került lebontásra az a sazalagkoszorú melyet aprószentek járáskor a lányok kötöttek rá. A nősülni szándékozó legények ezeket a szalagokat a bál alkalmával a kalapjukra tűzték.

Ebben az időszakban sütötték a háziasszonyok a híres farsangi , és csöröge fánkot is.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén : a " Farsangfarka " Ez a  farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó 3 nap, ami a nagy mulatságok közepette valójában a  " Télbúcsúztató " is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat ( riói, velencei stb. ) Magyarországon pedig a mohácsi " busójárást ".