A z " Ujabb kisérletek a kikötő megvalósításáért " c. fejezetben olvashattuk azt a kérelmet, melyet a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszterhez írtunk.

A fenti kérelmünk a m. kir. Kereskedelemügyi Minisztériumban megértésre talált A legutóbb megejtett képviselő választáson is igyekeztünk ügyünknek pártfogókat szerezni. A Nagy- Duna- menti községek minden képviselő jelöltjüktől a kikötő létesítését kérték. Különösen : Kisbodak, Dunaremete,  és Lipót községek választói. Gallasz Rudolf képviselőnkben  végre megtalálták azt a személyt, aki itt él Szigetközben, és aki nem csak igérni, hanem cselekedni is tud. Ő illetékes helyeken állandóan felszinen tartotta a kikötő ügyét.

A szigetközi népnek e törekvésében mindenkor segítségére volt még a Felsődunántúli  Mezőgazdasági Kamara vezetősége is.

1932 június 3-ra tűzte ki a m. kir. Kereskedelemügyi Minisztérium a helyszini szemle megejtését és a tárgyalások megkezdését az érdekeltség és az M.F.T.R. között.  Ez alkalommal jelen voltak : a Mefter kiküldöttje,  a Folyammérnökség megbizottja, a kerület képviselője, a járás főszolgabírája, 12 község elöljárósága, és a kamara kiküldött tisztviselői.

A helyszini szemlén megállapítatott, hogy Dunaremete határában van alkalmas kikötőhely. A hajós társaság követelménye csak az, hogy a védgáttól a Duna medréig minegy 2.00 köbméter nagyságú töltést, mólót létesítsen az érdekeltség. Továbbá alkalmas hidőr lakást, irodákat, várótermet, raktárokat építsen. Ennek ellenében a Mefter hajóhidat ad a kikötéshez, hogy a személy és a teherforgalmat innen lebonyolítsa.

Az éedekeltség minden kiszabott feltételt elfogadott és magára vállalt. Az előkészítő munkálatok elvégzésére azonnal bizottságot választott. Ennek az előkészítő bizottságnak tagjai lettek az egyes érdekelt községek elöljárói, elnöke pedig Gallasz Rudolf országgyűlési képviselő. Az ügyvezetéssel  Érsek Imrét bízták meg.

Tudtam már akkor, hogy a munka nehezebbik része reám háramlik és éreztem, hogy gyors és lankadatlan munkát kell végeznem, hogy tervünk megvalósulhasson. Az építéshez ugyanis 26.000 P - re lesz szükség, amit nem lehet pótadóban kivetni. Ennek az összegnek önkéntes adakozásból kell összegyűlnie. Ezt az összeget a szegény eladósodott községekből összegyűjteni  nem kis feladat lesz.

Nyári szabadságomat azzal kezdtem, hogy tervet készítettem az összeg arányos és igazságos elosztására, amelyeket az előkészítő bizottság magáévá tett. 26.000 pengő nagy összeg ! Különösen itt Szigetközben. De az érdekeltség 26.000 k. holdja után kivetve, az egyesre nem sok jut. Számításba vettem továbbá azt a körülményt, hogy a kikötőhöz közelebbi községekben a fizetési hajlandóság nagyobb, mint a távolabbiakban. Érthető is, mert a hajóállomásból várható gazdasági előny nagyobb részét a közelebbi községek fogják élvezni.

A szükséges költségvetési tervezetet, a községeket a hajóállomástól való távolságukat figyelembe véve három csoportra osztottam :

I. csoportba kerültek : Kisbodak, Püski, Dunaremete községek

II. csoportba : Ráró és, Mosondarnói körjegyzőség községei : Ráró, Ásvány,  Hédervár, Mosondarnó, Lipót, és Zseli.

III. csoportba : Arak, Magyarkimle, Cikola, Sérfenyő,  Doborgaz, Máriakálnok, Feketeerdő, Dunakiliti, és halászi községek.

A községekre kivetett összeg hez még az alábbiak járultak hozzá :  Mautner Henrik nováki uradalma, Wenckheim gróf uradalom, és a Hédervári uradalom birtokosai.

Majd későbbi időpontban bekapcsolódó Magyaróvár rt. város, ahonnan igéretet kaptink, hogy az építési költségeink 10 % - át magára vállalja. Közben a vármegye is beigérte anyagi támogatását, amit nagy örömmel fogadott az érdekeltség.

Ezen terv alapján indultunk el Gallasz Rudolf képviselővel és bejártuk az összes érdekelt községeket. Előadásokat tartottunk a létesítendő kikötő hasznáról, a megépítés lehetőségeiről. A legideálisabb iskolán kívüli népművelés voltak ezek az előadások, mert tanult azokból a hallgatóság, de egyuttal látta, hallotta, érezte, hogy akadnak emberek akik időt, fáradságot nem kímélve, önzetlenül segítenek bajaikon.

Ekőadásokat a következő községekben tartottam :Dunaremete, Püski, Kisbodak, Lipót, Ásvány, Ráró, Hédervár, Magyarkimle, Cikolasziget, Sérfenyősziget, Doborgazsziget, Mosondarnó, Halászi. A nehéz aratási munkában kifáradt falu egyszerű népe a nyugalom óráit áldozta fel, hogy az ismeretterjesztő előadásokon jelen lehessen. Az aratási munkák miatt csak a késő esti órákban tarthattuk meg az előadásainkat. Igaz örömmel láttam a nemes érdeklődést, s mint éles ellentét, s téli esték és vasárnap délutánok érdeklődés nélküliségbe fulladt iskolán kívüli népművelés előadásai jutottak eszembe.

Ismerve a jelenlegi gazdasági helyzetet, és tudva azt,hogy bármennyire lelkesedik is az ügyért, ez a lakosság, hatósági támogatás nélkül eredményt nem érhetünk el, mrt a magyar hamar lelkesedik valamiért, de csak addig, míg pénzbe nem kerül. Feltártam törekvésünkket vármegyénk feje Skultéty Miklós alispán ur előtt s jóindulatú támogatását kértem. Alispán úr a legnagyobb készséggel tette magáévá a kikötőlétesítés eszméjét és kilátásba helyezte, hogy nagyobb összeggel támogatja Szigetköz népét az építési munkálatokban.

Tudtam, most már , hogy megépül a mi kikötőnk, mert  amit a mi vármegyénk alispánja felkarol, az meg is valósul. Nert ügyünk volt most már !  Olyan férfi vette kezébe az irányítást, akinek elég hatalm a  és szándéka van a megvalósításhoz. Héderváron tartott előadásomon alispán urunk személyesen megjelent. Előadásomhoz biztató szavakat fűzött, melyből új erőt, lelkesedést merítettem.

Az előadásokon kívül a sajtót is igénybe vettem, hogy minél szélessebb körben feltárhassam törekvésünket. A Nyugati - Hírlapban és a Pesti Naplóban több cikket írtam a hajóállomásért folytatott harcunkról.

A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara is nagy segítségemre volt az ügyvetetésben  az által, hogy készségesen sokszorosította  / 500 -  1000 példányban  / az érdekelt községek lakosságához intézett felhívásaimat.

Akibocsátott nyomtatványokon kívül személyes propaganda is folyt az egyes községekben. Az ügy érdekében a dunaremetei, kisbodaki és püski elöljáróságok tagjai eljártak az összes szigetközi községekbe, hogy az u. n. hangulat- ot a kirótt terhek viselésére való készséget állandóan fenntartsák. Mert nem volt ám minden fenékig tejfel ! Voltak az egyes községekben olyanok is, vagy saját hiuságukat, vagy önös érdekeiket látták a kikötő létesítés esetén veszélyeztetve, és ezért az érdekeltség körében a kikötő építése  ügye iránt ellenszenvet iparkodtak ébreszteni. És mi sem könnyebb, mint elhitetni a néppel, hogy a hajóállomásért folytatott küzdelem hiábavaló erőlködés, mert amit 10 év alatt nem lehetett mevelósítani, azt a pénztelen világban megcsinálni éppenséggel lehetetlen.

Voltak akik őrültségnek tartották a kikötőlétesítés tervét és azt jósolták, hogy anyagi romlást hoz a kikötő Szigetköz népére. A kedélyeknek felesleges izgatásával vádoltak, mások pedig népámításnak, humbug-nak minősítették a kikötő létesítés körül körül kifejtett tevékenységemet. Megjegyzem, hogy a rémlátók közül egx sem volt bennszülött, egyik sem volt anyagilag érdekelt fél.. Akár kishitűség, akár rossz akarat volt ez az aggályoskodás, - engem bántott nagyon. Többször feltettem magamban , hogy félre állok. De magam is beláttam, hogy most már nem lehet. Vagy diadalra viszem a kibontott zászlót, vagy porba hullok vele magam is

Az előkészítés nehéz munkája aug. 10 - ig tartott.. Végre ezen a napon létrejött a végleges megállapodás az érdekeltség és a M.F. T. R.  illetve a Víz - és Vámjogi Hatóság, a hivatalos vármegye, a Folyammérnökség, és a Szigetközi Arm. között.

Közben megállapodás jött létre az érdekeltség és Magyíaróvár rt. város között, hogy az állomás neve  : Dunaremete - Magyaróvár lesz. Nevének viseléséhez  kötötte a város a 10 %  hozzájárulását.  Magyaróvár ezzel a nemes elhatározással meghódította a maga számára Szigetköz népének szívét és szoros kapcsolatot létesített azzal a vidékkel, amelynek terményeit fogyasztja. E város autóbusz üzeme van hivatva lebonyolítani a kiváló személyforgalmat. Egymásra talált végre két sorsüldözött : egyre jobb sorsra érdemes város és egy szerencsétlen, az élet száz bajával századok óta küzdő vidék.

A kikötőépítés munkáinak megkezdés

Amint már az előző soraimban is említettem, aug. 10 - én Dunaremetén ült össze a hatóság, és érdekeltség, hogya kérdéses móló és hajóállomás épület megépítése felett döntsön. A hivatalos vármegyét : Telbisz Miklós vármegyei főjegyző képviselte, aki az értekezletet vezette. Skultéty Miklós alispán szabadságát töltötte ugyan, ce részt vett az értekezleten. Jelen voltak még : Polniczky Lipót főszolgabíró, Gallasz Rudolf képviselő úr, Dr Sattler János magyaróvár polgármestere, Kovács István a város főmérnöke, a pénzügyi hatóság kiküldöttje, a folyamőrség, a fő vámhivatal, a révkapitányság,  az M.F.T.R. megbizottai, az összes érdekelt uradalmak és községek meghatalmazottai, illetve elöljárósága.

A helyszini szemle újabb megejtése után elfogadtatott az a javaslat, hogy az építést Dunaremete elöljárósága vezesse. Egyuttal újabb igéretet kaptunk arra, hogy a vármegye inségmunka keretében segítségére lesz az érdekeltségnek a móló építésben. Újabb költségvetés készült, amelynek alapján az egés kikötő létesítés az építendő új úttal együtt csak nintegy : 20.000 pengőbe kerül.

Az útépítésre előirányzott 3.324,25 pengőt, mint első anyagi segélyt Huszár Aladár főispán kiutalta és aug. 10.-én kezdetét vette az útépítés.

A móló építéshez 3,500 pengőt adott a vármegye, mint inségmunka segélyt. Így az érdekeltségre csak mintegy 14.000 pengő teher hárult. Ebből a Mautner uradalma 1.500 pengőt, Magyaróvár rt. város 2.000 pengőt, a gróf Hederváryés gróf Weckenheim birtokok 1.000 - 1.000 pengőt vállaltak. Maradt a községekre : 8.500 pengő hozzájárulás, tehát csak egyharmad része, az eredetileg készített költségvetésnek.

A kivetés a következő képpen alakult :

I csoprt :         Püski körjegyzőség                    2.500 P

II. csoport :    Mosondarnói körjegyzőség       1.400 P

III. csoport     Rárói körjegyzőség                     1.300 P

IV. csoport     Többi községek                           1.200 P

Összesen :                                                           6.400 P

A még hiányzó 2,100 pengőt Dunaremete, Püski és Kisbodak községek lakossága fuvarozással dolgozta le..

A munka tehát megindult. Irányelv az volt, hogy csak azokból a községekből fogadnak fel munkásokat, amelyek hozzájárultak az építés költségeihez, mégpedig a hozzájárulás arányában. Az út munkából az első három csoport összes községei és Magyaróvár inségesei részesültek

Körjegyzőségenként átlag : 800 - 1000 P. került vissza a községekbe ezáltal. Közben az önkéntes adományok  gyűjtése is kezdetét vette. Fizettek pénzben és gabonában.

Aug. 22 - én már megvehette az érdekeltség a mólóhoz a szükséges követ, és az épülethez a barakot és egyéb épületanyagot.

Csodálatos ez a szigetközi nép !  Küzdenek az adóssággal, a szegénységgel, de azért törekednek a rájuk kivetett összeget is befizetni.

1932 év végéig a következő összeg folyt be :

A vármegyétől és a községektől :      14.962 P. Ebből a vármegyétől : 6.824 P.

Uradalmak és Magyaróvár  :                 4.019 P.

Fuvarokból :                                              1.018 P

összesen  :                                             20.000 P.

Az építéshez szükséges összegnek körülbelül  kétharmad része visszakerül az egyes községekbe és anyagbeszerzésre csak egyharmad része fordítatik. Így már most, mielőtt használná a szigetközi nép a kikötőt, hasznát látták Szigetköz  munkanélküli ellátatlanai.

Tíz évi nehéz küzdelem eredményes véget ért. Elkészült Dunaremete - Magyaróvár nevet viselő szigetközi kikötő. Legyen érte hála Skultéty Miklós alispán, és Gallasz Rudolf  képviselő uraknak, kik minden akadályt lekűzdve győzelemre vitték az eszmét. Hála és köszönet haló poraikban is Mosonvármegye két nagy fiának :néhai Németh Vince apátplébánosnak, és Bánwárth Sándor akadémiai igazgatónak is, kik Szigetköz iránt érzett szeretetből haláluk órájáig pártolói és előbbre vivői voltak ügyünknek.

Az én szerény munkám is véget ért. A küzdelem sikere feletti  öröm érzésével zárom sárguló leveleim közé, rozoga íróasztalom szú rágta fiókjába a mezőgazdasági Kamarának hozzám intézett levelet, mely  alábbi befejező soraiban még nekem is juttat elismerést : " Egyben örömünket fejezzük ki, hogy több évi fáradozása a dunaremetei kikötő létesítése körül végre eredménnyel járt. Az érdemeket a kikötő létesítése körül Öntől senki nem vitatja " aláírás.

Jelen krónikám teljességéhez tartozik a Pesti Napló aug 20 - i számában megjelent alábbi köleményem is  "  Értesítem a Pesti Naplót, hogy akikötőt tíz évi sürgetés után megkapjuk. Aug. 10 - én jött létre a szerződés az érdekelt községek és a hajótársaság között. A Magyar Folyam rt. hajlandó személy - és teherforgalmat lebonyolítani, mert a nevezett községek elvállalták a kikötéshez szükséges móló és állomás épüle létesítését.  Az érintett szigetközi községeknek, Magyaróvár városnak, továbbá Mauthner Henrik, gróf Hderváry, és gróf Wenckheim József uradalmainak hozzájárulásai tették lehetővé, hogy ezt az életbevágó lépést megtehettük boldogulásunk felé.

Huszár aladár főispán, Skultéty Miklós alispán, Gallasz Rudolf képviselő, Polniczky Lipót a magyaróvári járás főszolgabírája, Stattler Jávos dr. Magyaróvár város polgármestere voltak részint erkölcsi, részint anyagi  támogatásukkal segítségünkre. Az érdekelt szigetközi községek lakói pedig minden hold föld után  10 - 50 fillérrel, és minden pár iga után néhány pengővel járulnak a kikötő építés költségeohez, ami a mai leromlott gazdasági viszonyok közt az eladósodott szigetközi lakosság részéről óriási áldozat.

A közérdeklődés , lelkesedés és áldozatkészség felébresztésében és fennzartásában jelentékeny szerepe volt a propagandamunkánknak, mely két hónapon át folyt itt Szigetközben. Ezen idő alatt a dunaremetei elöljáróság tagjaival és az ügy barátaival bejártuk Szigetköz érdekelt községeit. Velünk jöttek faluról - falura járva : Horváth István bíró Nagy István helyettes bíró,  Nagy Miklós piarista tanár,  Horváth András közbirtokossági kamarás, Pintér Dezső, Légrádi József Kisbodaki bíró, Szunyogh Kálmán esküdt, és Scheiber Lipót vendéglős. Mint tényt leszögezni kívánom, hogy a hajóállomásért folytatott küzdelemben elért eredmények jelentékeny tényezője volt a Pesti Napló sajtótámogatása is, amiért ez úton mondok köszönetet.

A Pesti Napló révén felhívom a kereskedő körök figyelmét Szigetköz terményeire : Híres hagymájára, káposztájára, zöldségféléire, gyümölcseire, és baromfiára. A magyar föld és magyar nép sajátosságai iránt érdeklődő - ét pedig az " Ezer Szigetek Országá" - nak természeti szépségeire, érdekes állat - és növényvilágára, s ezer évre visszatekintő szín magyar népére.

Ezekben kívántam elmondani a szigetközi hajóállomás létesítésének történetét.

Legyen e kis munka Szigetköz lakossága nevében szerény hála és köszönetnyílvánítás mindazoknak, kik a magyar nép és a magyar föld iránt érzett szeretetből a sokat szenvedett szigetközi nép jövő boldogulásáért dunai kikötőnk létrehozásában önzetlenül minkálkodtak és nemes szívvel áldozatokat hoztak. !

Azzal az imádságos óhajjal teszem le tollamat, hogy az európai  kereskedelembe való bekapcsolódás hozza meg Szigetköz népének azt a szebb és boldogabb, jövendőt . melyért az egész nemzetre vonatkoztatva  így imádkozik a költő :

Isten áldd meg a magyart,   Jó kedvvel, bőséggel,  ............

                                                                                            Érsek Imre

Én pedig azzal a jó szívvel ajánlom  e múlt idők hősi történeteit a ma Szigetköben élőknek, vegyenek példát elődeiktől, és váltsák valóra immár másodszor is Dunaremetén a kikötő megépítését. Legyen a Duna továbbra is   az itt élő nemzetek  összekötő útja, mely a turizmus fellendülését szolgálhatja, és a népek közötti  barátságok  megerősödését segíti elő.

                                                                                             Nyerges János.