Bár az elmúlt napok időjárása már megelőlegezett nekünk egy kis - talán túlzottan is - korai tavaszt, a meteorológusok szerint - hivatalosan - március 1-jén veszi kezdetét a sokunk által várt és kedvelt évszak. Március, azaz böjtmás hava, tavaszelő, kikelet hava sok írónk, költőnk tollát megihlette..... Íme e csodás gondolatokból egy csokorra való!
Gárdonyi Géza: Március (részlet)
Köszöntlek kedves szép március! Ibolyaszagú, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet látom már kiterítve a halmokon. Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkirálynak elhagyogatott rongyai, de a napot már te emeled az égre, s a földön már a te lábad jár. És a te lábad nyomán kizöldül a fű, és előkéklik az ibolya.
Kedves hónapom vagy te nékem. Te vagy az egyetlen, akit hívunk és akit epedve vár mindenki. Felőled álmodoztam én is a télen a kályha mellett, és a tűzbe mélázva tűnődtem: hol vannak virágaid? hol vannak madaraid? mit csinál most a fecskénk? és mit csinál most a gólyánk?
Juhász Gyula: Tavasz előtt
Már sejtem őt, a kedves, ifjú szépet, Ki eljövendő, de még szunnyad egyet, Most készül bársony és smaragd zekéje S a barna föld ölén dús haja serked.
Márai Sándor: Négy évszak/ Március (részlet)
Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázoltunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégből érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdővel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek.
Ezt énekelem: üdvözöllek, Március. Időbe telik, amíg ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak semmi köze télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül.
Jékely Zoltán: Tavaszi ébredezés
Az olvadás megindult, télvégi nap melenget; testem-lelkem a földdel s a vizekkel fölenged.
Legboldogabb bolondja a földnek én lehetnék, ha most kezed zsibongó, sajgó szivemre tennéd!
Csoóri Sándor: Márciusi nap
Nincs hétköznapibb csoda a napnál. Nincs bujtogatóbb, mondhatnám, szellemibb élmény az első tavaszi napsütésnél. A föld rögtön megérzi: taraja, bőre megpirkad. A fák rögtön megérzik: alig hallhatóan ropognak. A madarak pedig, felejtve a tél cenzori szigorát, pillanatok alatt olyan szabad és jó közszellemet teremtenek a levegőben, érvelnek, buzognak, feleselnek, hogy aki hallja őket, megirigyli.
Szabó Lőrinc: Tavasz
"Mi az?" - kérdezte Vén Rigó. "Tavasz!" - felelt a Nap. "Megjött?" - kérdezte Vén Rigó. "Meg ám!" - felelt a Nap. "Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó. "Szeretlek!" - szólt a Nap. "Akkor hát szép lesz a világ?" "Még szebb és boldogabb!"
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!