Az öröm kötelesség.: Aki nem nevet, azt az élet megbünteti.

Az élet egy kozmikus építési tervet követ, a nagy sorsritmusokat. Ez a legvilágosabban, a legerősebben az 5. fázisunkban mutatkozik meg.

Aki 35 éves korában nem tud nevetni, nincs öröme, nem élvezi az életét, azt az élet 40 éves kora körül kicsit megbüntetheti, esetleg krízis elé állíthatja. Ez olyan, mintha kinyitnánk az összes ablakunkat az életre, melyeket a mi építési tervünkben elfelejtettünk, és ettől az egész épület megremeg.

Az Állatkör és a horoszkópunk házai magukban rejtik ennek a világnak az összes nagy titkát. A sorsritmusok megtaníthatnak bennünket az Állatkört, és annak erőit jobban érteni és célszerűen kihasználni. Megmutatják nekünk, hogy milyen feladatokat kell éppen most megoldanunk, milyen feladatokat mulasztottunk el fiatalabb éveinkben, és melyek azok, amelyeket még mindig teherként hurcolunk magunkkal. Ezért olyan fontos, hogy életünk korábbi fázisainak hibáit és rossz irányú fejlődését tudatossá tegyük.

A sorsritmusok olyanok, mint egy-egy építési fázis az életünk tervében. Az egyetlen lényeges különbség egy valóságos építési tervhez képest, hogy a második emeleten is ki tudjuk javítani azt, amit a pincében elrontottunk.

A teremtő fázis

Most egy igen fontos építési fázisban, a 28. életévünktől a 35. életévünkig, a teremtő fázisban vagyunk, az erős erotika, maximális erőkifejtés, gyermekek születése, gyermeknevelés, kaland, merészség, kockázatok és foglalkozásbeli rizikók állnak az előtérben.

Most lépünk a személyes horoszkópunk 5. házába, ez az időszak az, amelyet gyakran kissé udvariatlanul játékokra, szórakozásra és szexre fordítunk. Ténylegesen ez az a fázis, amelyben képességeink és speciális tehetségeink a legerősebben jutnak kifejezésre.

Eddig a szüleink voltak tanácsadóink és mintaképeink, most mi vesszük fel ezt a szerepet, és átvesszük a felelősséget.

Egyike a legfontosabb feladatainknak az, hogy készítsünk egy leltárt a múltunkról.

Megvannak még azok az elképzeléseink, amelyek egykor voltak? Vagy megtagadtuk őket, mivel erkölcsünk a sok csapás által eltompult, és túl sok kompromisszumot kötöttünk.

Azon az úton vagyunk még, amelyen valaha olyan szívesen láttunk volna magunkat?

Kérdések százai merülnek fel bennünk, melyek megválaszolására kevés idő marad. Legóvatosabban a gyermekeinkhez közeledünk, mindenekelőtt felelősséget vállalunk, bármennyire is nyom annak a súlya.

Erre a gyakran nehéz fázisra esik a Szaturnusz első visszatérése a 30. életévünk körül arra az égi pontra, amelyen már születésünkkor tartózkodott. Ez átlagosan a 28. és 30. életévünk között történik meg.

A Szaturnusz - a bölcs, de emellett szigorú és kérlelhetetlen kozmikus tanítója az életnek - igazán csak most tart keményen a kezében bennünket, és kényszeríteni fog arra, hogy nézzünk vissza a múltba és gondoljuk át, hogy mit teljesítettünk eddig. Ne hagyjuk magunkat azonban - ettől a gyakran nehéznek érzett fázistól - elbátortalanítani, értékes tanulságokat vonhatunk le eddigi múltunkból, melyek a jövőben segíteni fognak bennünket.

Most magunk is sokkal bölcsebbé válhatunk, és személyiség-fejlődésünkben érettebbek lehetünk. Elsősorban felelősséget kell vállalnunk nemcsak azokért az emberekért, akiket szeretünk, hanem a hivatásunkban is.

Aki most ismeri fel, hogy rossz úton járt, szedje össze minden bátorságát, és kezdje újra. Az idő pontosan megfelel ehhez.

Ebben az életszakaszunkban nagyon erős kapcsolatunk van a Marshoz, az energia, az akarat bolygójához, ezért szinte minden kihívásnak meg tudunk felelni. Többet bírunk ki, többre vállalkozhatunk, mint gondolnánk. A teljesítmény gondolata dominál életünkben. Az erotika fontos, és túlárad bennünk az életöröm. Az élvezetet nem szabad elfojtani, élnünk kell, és örülnünk, hogy lelkünket tápláljuk, és tovább tudunk fejlődni.

Keressünk magunknak minél több életörömöt ebben az időszakba!

A 35. életévtől a 42. évig tartó életévek fontosak a karrier, a jómód, a munka és a kötelességteljesítés szempontjából.

Ezek az évek döntik el, hogy egy ember parancsol vagy engedelmeskedik, beteg vagy egészséges lesz.

Ez a fázis a személyes horoszkópunk 6. házának felel meg, melyhez a munkát és az egészséget soroljuk. A hivatásbeli kérdések állnak a középpontban.

Megmaradunk beosztott helyzetben, vagy meg akarjuk valósítani önállóságunkat?

Aki például egy problémás 6. Horoszkóp házat tud magáénak, az legkésőbb most fel kell hogy ismerje, hogy nem alkalmas alkalmazottnak, mert állandóan problémái lesznek, abban a pillanatban, amikor a kényszer, hogy beálljon abba a bizonyos sorba, túl erős lesz. Sok embernél ebben az időben válik tudatossá, hogy a betegségek a kötelességek terhe alatt keletkeznek. Aki mindig csak másokért élt, és feláldozta magát, az ezeket az éveket krízisként élheti meg, melyek választás elé állíthatják, egészséges vagy beteg, szabad vagy szolgáló lesz?

Szívesen fogjuk rá a sikertelenségünket a környezetünkre. Ezekben az években azonban nem kerülhetjük el a felismerést, hogy az összes külső korlát belső szorultságunkra, és kishitűségünkre vezethető vissza.

Meg kell változtatni életünket, munkánkhoz való hozzáállásunkat, és életvitelünk szokásait mind újra kellene gondolnunk. Csak így tudjuk ezeket az éveket jól hasznosítani.

Arra születtünk, hogy életünket és munkánkat szabadon meghatározzuk, és nem arra, hogy mint egy kis fogaskerékként észrevétlenek legyünk, amely mindig ugyanazon mechanizmus szerint életünk végéig forog.

Nem csoda, hogy a 40. életévünk körül a híres vagy hírhedt midlife crisis (életközépi krízis) kitörhet rajtunk. A családot már megalapítottuk, a foglalkozásunkban minden megy a maga útján, életünk egyhangúvá vált. Hiányzik a kihívás, az a bizonyos „rúgás”, hátbavágás, ami előbbre vinne.

Az Uránusz pontosan szemben áll a saját helyével, amikor életünk 40-42. évében járunk.

Ellenséges, kihívó szembenállásban, és szinte kiált a változások után, melyek gyakran meglehetősen drámaian törnek életünkbe. Nem akarunk ugyanúgy továbbélni, félre akarjuk húzni a kormányt, egy másik életbe szeretnénk lépni. Ebben a krízisben nemcsak az állásunkat változtatjuk meg, hanem gyakran intenzíven keressük a hivatásunkat is. Ez egy olyan munka kell, hogy legyen, amely az életet új értelemmel és perspektívával tölti meg. Nemcsak a hivatást cseréljük, hanem még gyakrabban a párunkat is. Különösen, ha az nincs abban a helyzetben, hogy személyiségi fejlődésünkkel lépést tudjon tartani.

Fontos most felismerni, hogy a munka és a siker nem tölti ki az életet. Akinek sikerül belső hangjára, lelkének segélykiáltásaira hallgatni, az ezekben az években a súlyosabb betegségeket és nagyobb privát kríziseket elkerülheti.

Ehhez azonban sok bátorság kell, melyet nem tud mindenki felmutatni. Egy különösen szoros kötődést építünk fel ezekben az években a Jupiterhez. Ez azt jelenti, hogy ebben az időben nagyon sokat tudunk elérni. Sokan egy nagyobb üzletet építenek fel vagy mesterré válnak a hivatásukban.

Most tudatosan kell dolgoznunk előléptetésünkért, képezzük magunkat tovább, mert ez egyengeti az elkövetkezendő sikerekhez az utat.