Az egészség csírája : Tóthné Ági blog

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Nem vagy belépve

Az egészség csírája

Ahhoz képest, hogy a kínaiak már időszámításunk előtt 3000-rel is ismerték és űzték a csíráztatás "mesterségét" (a babcsíra ma is a kínai konyha fontos alapanyaga), igen hosszú időnek kellett eltelni ahhoz, hogy - mindössze néhány évtizeddel ezelőtt - Amerikában és Nyugat-Európában is felismerjék a csírák táplálkozástani jelentőségét. Azóta viszont a csíráztatás - mint az egészségtudatos életmód fontos része - ismét reneszánszát éli.

Miért jó ez nekünk?

Mert tápláló és egészséges

A kicsírázott magokból finomabbnál-finomabb, a szervezet által könnyen feldolgozható, vitaminokban, ásványi sókban és fehérjében gazdag ételek készíthetők.
A mag csírázásakor az előzetes beáztatás hatására a benne található enzimek aktiválódnak, és segítségükkel az összetett szénhidrátok egyszerű szénhidrátokra, a fehérjék aminosavakra, a zsírok nagyrészt zsírsavakra bomlanak.

A csírákban az átalakulás során többféle vitamin (B-, C-, A-, E-, K-, B 12-vitamin) keletkezik, emellett többszörösen telítetlen (esszenciális) zsírsavak (pl. linolsav, linolénsav) is megtalálhatók bennük. A csíráztatás során az ásványi anyagok a szervezet által jobban hasznosítható, nagyrészt vízben oldható ásványi sókká alakulnak.

Mert egész évben rendelkezésre áll

Szemben a szezonzöldségekkel, a csíra egész éves vitaminforrás: a magok az év minden szakában hozzáférhetőek és a csíráztatási folyamat sem igényel különleges klimatikus viszonyokat.

Mert könnyen elkészíthető és olcsó

Alig van olyan élelmiszer, ami házilag ennél könnyebben előállítható: a csíráztatáshoz nem szükséges sem föld, sem napfény - nem kell hozzá más, csak mag, víz és valamilyen edény. Ebből következik az is, hogy a csírák nem tartoznak a drága élelmiszerek közé: ha magunk készítjük, szinte fillérekből óriási mennyiséget állíthatunk elő.
Milyen magokat csíráztathatunk?

A csíráztatható magvak listája nagyon hosszú, a legfontosabbak ezek közül a következők:

gabonafélék (búza, árpa, rozs...)
hüvelyesek (lencse, bab, borsó, csicseriborsó...)
olajos magvak (napraforgó, lenmag, tökmag...)
zöldségfélék, füvek, fűszernövények (mustár, zsázsa, hajdina, ruccola...)

Emellett csíráztathatunk vöröskáposztát, retket, brokkolit, vörösherét, repcét, lucernát... a sor szinte a végtelenségig folytatható.

Egyetlen nagyon fontos szempontot viszont mindig szem előtt kell tartanunk: csak az erre a célra árult magokat szabad étkezési célból csíráztatni, vetőmagot sohasem! A vetőmagokat ugyanis gyakran vegyszerrel (rovarirtó, gombaölő, penészesedést gátló szerekkel, stb.) kezelik, így ezek az egészségre ártalmasak lehetnek.

Mit csináljunk belőle?

A csírák nagyon sokféleképpen felhasználhatóak, de a legjobb, ha nyersen fogyasztjuk őket, mert főzéskor a vízben oldódó vitaminok, illetve az emésztést segítő értékes enzimek tönkremennek. Rászórhatjuk vajas kenyérre, belekeverhetjük kefírbe, de emellett számos más módon is fogyaszthatjuk:

Salátának

A csíranövényeket szinte bármilyen nyers salátába beletehetjük, nagyon finom például a paradicsomsaláta zsázsacsírával.

Öntetnek

A csírákat ledaráljuk, sóval, olajjal, fokhagymával ízesítjük és sült zöldségekhez fogyasztjuk.

Krémnek

A lehetőségek itt is korlátlanok. Egy példa: zsázsacsírát összekeverünk juhtúróval és kefírrel, s kenyérre vagy pirítósra kenve fogyasztjuk.

Tésztának

Ez talán a legérdekesebb és legrégibb felhasználási mód (eleink csiripiszlinek vagy csíramálénak nevezték): a 4-5 napig csíráztatott búzát ledaráljuk, teljes kiőrlésű lisztet keverünk hozzá (hogy galuskaszerű tésztát kapjunk), majd ebből a tésztából gombócokat gyúrunk, és forró sütőben kisütjük.
Hogyan tároljuk?

Ha több magot csíráztattunk, mint amennyit egyszerre el tudunk fogyasztani (ami nagyon valószínű, hiszen a csíra
igen "szapora"), a maradékot vagy hűtőszekrényben letakarva tároljuk a következő felhasználásig, vagy sütőben vagy aszaló-szárító gépben szárítsuk ki. Az így nyert csírákat lezárt befőttesüvegben hűvös és száraz helyen tároljuk.
A kiszárított csírákat kávédarálóval meg is őrölhetjük és felhasználhatjuk kenyerek, sütemények tápértékének
növelésére.
Kész csírákat szerencsére ma már nagyon sok helyen vásárolhatunk. Van azonban még ennél is jobb megoldás: a házi csíráztatás. 4-7 nap alatt megvan, egyszerre akár többféle magot is csíráztathatunk és rendkívül olcsó: egy doboz boltban vásárolt csíra áráért annyi magot vehetünk, amiből több kilónyi csírát készíthetünk házilag. S ami a legfontosabb, a csíráztatásba bevonhatjuk a gyermeket is, aki így nem csak napról-napra figyelemmel kísérheti a növény magból való kifejlődésének folyamatát, de akár tevékeny részese is lehet ennek az átalakulásnak.